A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

Ezért a létesítményre vonatkozó elképzeléseket, terveket nem szabad csak egy síkú szakmai jellegű anyagnak tekinteni, hanem a tervezett létesíményről, annak méreteiről, feladatáról, a kör­nyezetre való hatásáról tájékoztatni kell az érdekelt közvéle­ményt. A tájékoztatás mellett meg kell hallgatni az érdekeltek észrevételeit és amennyiben lehetséges a végleges terv kiala­kítás során azokat figyelembe kell venni. A tervezési munkához megfelelő időt kell biztosítani. Tudomásul kell venni, hogy egy-egy létesítmény tervezése nemcsak a mű szerkezeti és technológiai tervezését jelenti, hanem a lé­tesítmény környezetbe illesztési feladatát is meg kell oldani. Számos esetben egy-egy létesítmény környezetbe illesztését nehe­zebb megoldani, mint az alapfeladatot megoldani. Ehhez pedig időre van szükség. Az elmúlt évtizedekben számos feladat terve­zésére egyszerűen nem volt idő. Hetek alatt kellett a kész terve­ket letenni. Pl. Balaton környék meliorációs tervei. Természetesen az elkészült tervek magukon viselték a gyors tervezés minden problémáját, hibáját. A tervezés során a megrendelő igényei kielégítéséhez terv­változatokat szükséges készíteni. A tervváltozatokhoz a változat előnyeit és hátrányait fel kell tárni, beleértve a környezet­re,a talajra gyakorolt hatásokat is. A változatokból lesz lehető­ség a legkedvezőbb változatot kiválasztani. A legkedvezőbb vál­tozatba természetesen a legkedvezőbb környezeti hatás is beletar­tozik. Csak gazdasági érvekkel alapvetően nem határozhatjuk meg valamely vízimű méreteit, kialakítását, üzemelését. Számos eset igazolja, hogy az "Ennyi pénzünk van, ezért ezt kérjük" alapin­dítású műveknél az esetek nagy részében mindig jelentkeztek prob­lémák. Nem engedhető meg, hogy a tervező, a megfelelő megoldás helyett a beruházási lehetőségekhez alkalmazkodó, műszakilag ugyan korrekt, de tájtól, környezettől idegen'mOterveit készít­se el. - 151 -

Next

/
Thumbnails
Contents