A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

Ezért a létesítményre vonatkozó elképzeléseket, terveket nem szabad csak egy síkú szakmai jellegű anyagnak tekinteni, hanem a tervezett létesíményről, annak méreteiről, feladatáról, a környezetre való hatásáról tájékoztatni kell az érdekelt közvéleményt. A tájékoztatás mellett meg kell hallgatni az érdekeltek észrevételeit és amennyiben lehetséges a végleges terv kialakítás során azokat figyelembe kell venni. A tervezési munkához megfelelő időt kell biztosítani. Tudomásul kell venni, hogy egy-egy létesítmény tervezése nemcsak a mű szerkezeti és technológiai tervezését jelenti, hanem a létesítmény környezetbe illesztési feladatát is meg kell oldani. Számos esetben egy-egy létesítmény környezetbe illesztését nehezebb megoldani, mint az alapfeladatot megoldani. Ehhez pedig időre van szükség. Az elmúlt évtizedekben számos feladat tervezésére egyszerűen nem volt idő. Hetek alatt kellett a kész terveket letenni. Pl. Balaton környék meliorációs tervei. Természetesen az elkészült tervek magukon viselték a gyors tervezés minden problémáját, hibáját. A tervezés során a megrendelő igényei kielégítéséhez tervváltozatokat szükséges készíteni. A tervváltozatokhoz a változat előnyeit és hátrányait fel kell tárni, beleértve a környezetre,a talajra gyakorolt hatásokat is. A változatokból lesz lehetőség a legkedvezőbb változatot kiválasztani. A legkedvezőbb változatba természetesen a legkedvezőbb környezeti hatás is beletartozik. Csak gazdasági érvekkel alapvetően nem határozhatjuk meg valamely vízimű méreteit, kialakítását, üzemelését. Számos eset igazolja, hogy az "Ennyi pénzünk van, ezért ezt kérjük" alapindítású műveknél az esetek nagy részében mindig jelentkeztek problémák. Nem engedhető meg, hogy a tervező, a megfelelő megoldás helyett a beruházási lehetőségekhez alkalmazkodó, műszakilag ugyan korrekt, de tájtól, környezettől idegen'mOterveit készítse el. - 151 -