A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

elősegítő folyószabályozások végrehajtását követelték. Kisebb vízfolyások esetében a mederrendezések során a meder mélyítése, a mederszelvény bővítése volt napirenden. E beavatkozások nyomán növekedett ugyan a település ártéri részének biztonsága, de megjelentek más problémák. Pl. emelkedő talajvízszint, elszennyeződő talajvíz. 1.5. Ipari fejlődés hatásai A XIX.-XX. században az ipar fejlődésével a mezőgazdaság gépesítésével a települések komfort fokozatának növekedésével robbanásszerűen megnőtt a víz iránti igény, amely igény növekedés helyenként katasztrofális mennyiségi és minőségi változással járt együtt. 2. KÖVETKEZTETÉSEK 2.1. Iqénvek és azok kielégítése Az emberiség történetén végigtekintve egyértelmű: a települések és a víz kapcsolata elválaszthatatlan. A település hatására átalakul a vizek medre, megváltozik a víz minősége, a vizek medre elősegítheti a települések fejlődését, változását. Korunkban, amikor is a víz használatának, a víz szennyezésének és a vízinűvek kialakításának számos összefüggését ismerjük, arra kell törekedni, hogy a vízépítő-mérnök a víziművek tervezése, megépítése és üzemeltetés során, a víépítési, hidrológiai, hidraulikai és egyéb technikai követelményei mellett a létesítmények környezeti hatásait, az üzemeltetés következményeit a leggondosabban vegye figyelembe. A létesítmények iránti igényt valamely szervezet (közigazgatási, gazdasági, stb.) vagy személy jeleníti meg. Az igényt bejelentő, a művet építtető természetesen a megépített létesítmény üzemeltetéséből származó előnyöket, gazdasági hasznot veszi alapul és nem ismeri, nagyon sok esetben nem is érdekli a létesítmény megépítéséből, üzemeltetéséből származó környezeti problémák. - 148 -