A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

1. TELEPÜLÉSEK ÉS A VÍZ 1.1. Víz életszükséglet szerepe Települések nagyobb része hazánkban, de Európa, sőt a világ más területein is folyók, patakok völgyeicen, azok partjain alakultak ki. Az ember lakóhelyének víz közelében, víz melletti kialakítása, esetleg vízmederbe történő telepítésének indoka rendkívül kézenfekvő: az emberi élet alapfeltétele a víz. A lakóhelyet ezért a mindennapi, kezdetben csak ívővízszükségletet biztosító folyó, patak vagy forrás közelében keresték, alakították ki. Az ívóvíz biztosításán túl évszázadokon át még jelentős védelmi szempontok is szerepet kaptak, amikor az ember a vízből, nádasokból kiemelkedő szigeteket részesítette előnyben. Az éltető és védőfeladatot is biztosító víz a természetes vizeknél biztosította az élelem egy részét is. Ez a szerep a vízi közlekedés kialakulásával ugrásszerűen megnövekedett. A vízmedrek és a települések kapcsolata tehát már az ősidőkben is szinte elválaszthatatlan volt. E kapcsolat nem véletlen, nem mesterkélt, hiszen az ember és a lakóhelye is a természet része. Nem lehet, nem szabad külön kategóriaként kezelni a természetet és külön az embert. A környezeti problémák vizsgáztatásánál a természetvédelmi gondoknál a vélemények egy része az embert a természettől függetlennek, illetve azt csak károsítónak tekinti. 1.2. Ipari vízhasználatok kialakulása A megelőzöekben már sző volt arról, hogy az ember ívóvízigényének elsődleges biztosítása miatt települt a vizek mellé. A civilizáció fejlődése során a kezdeti ívóvízigény kielégítése után felismerte, hogy a víz más célokra is felhasználható. Ezután fokozetosen más feladatok megoldására is kezdte felhasználni a rendelkezésre álló tisztavízet. (Bőrök kezelése, mosás, stb.) - 144 -