A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. KORIM KÁLMÁN: A hévíztermelés és a fürdőügyi hasznosítás időszerű kérdései

ég hévízfeltárási eredmények tudományos feldolgozását o az ezeket tartalmazó kiadványok nélkülözhetetlen alapot nyújtanak a hazai hévizkincs mennyiségi és minőségi felméréséhez. Ezen a téren kezdetben a MÁFI, majd a hatvanas évektől kezdve a VITUKI végzett kiemelkedő munkát. Az információ szolgáltatásban, de sokszor «£7—®ey kutatási részterület értékelésében a héyizfeltárással foglalkozó furóvállalatok vettek részt. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időben eme alapinfornációs anyag birtokában egyre több szakintézmény készít megyei vagy helyi méretű feldolgozást és értékelő tanulmányt a tárgyi hévizkészletekről, a hévizfeltáráa lehetőségeiről és a meglévő kutállományról. E tanulmányok célja az adott területegységeken rendelkezésre álló hévizkincs hasznosításának propagálása. Emellett , különösképpen hévizeink fürdőügyi fejlesztése és hasznosítása szempontjából igen Jelentőn tanulmányokat készített a V.ÁTI a termálvíz üdülési és idegenforgalmi hasznosításának EJJSZ/magyar regionális fejlesztési tervezési project keretében, mig ujabban a VÁTI Thermalinvest programjában. A HÉVÍZTERMELÉS ORSZÁGOS HELYZETKÉPE Ahhoz, hogy a héviztermelés jelenlegi állapotát kellő megvilágításba helyezzük, induljunk ki a hazai hévizkészletekre vonatkozó s általánosan elfogadott becslési adatokból. Ismeretes, hogy hazánkban két nagy regionális héviztároló rendszerünk van. Ezek közül a n agyobb az a felsőpannóniai alemeletben kifejlődött porózus kőzetekből álló /homok-homokkő/ több-szintes héviztároló rendszer, mely az ország területének csaknem 70 százalékára terjed ki e hazánk hévizkészletének túlnyomó részét zárja magába. - 22 -