A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. KORIM KÁLMÁN: A hévíztermelés és a fürdőügyi hasznosítás időszerű kérdései

A másik regionális egység pedig a triász időszaki hasadozott, repedezett e részben karsztosodott karbonátos héviztároló kőzetrendszer, melynek hévizkészlete Jóval kisebb az előzőnél. Ezenkívül lokális kis héviztároló rendszerek is előfordulnak, melyeket poró— tus avagy hasadékos kőzetek alkotnak. Uai ismereteink -és adataink alapján s magyarországi hévizkinca 2500 kn?-re becstllhető, melyből 50 kif a'hasadékos kőzetekben tárolt készlet .A VITUKI vizsgálatai Bzerint az eddig kitermelt hévizmennyi— ség 2.6 ke?, melynek fele tárolt készletből, mig a másik fele o hideg éB langyos felszínalatti vízkészletből utánpótlódott. LIEBE PÁL megállepitása szerint n Az eddigi héviztermelés a teljes vízkészletnek 1 ezreléke, a tárolt készletfogyasztás pedig a teljes készletnek 0.5 ezreléke s ez 2.6 bar nyomáscsökkenést okozott.

n A legutóbb publikált adat szerint / VITUKI,1990 január 1.- i állapot / 1106 db hévizkutunk van / 30 °C-nál nagyobb kifolyóviz hőmérsékletű. Ez a kutszám a mai napig kb 2o kúttal gyarapodott. 3 Az összes kitermelt vizhozemot 520 ezer m /d — re becsülik.Összesen 279 termálkút vizét használják fel balneológiai célra, ami 284.9 m^/perc mennyiséget jelent. Vagyis a termálkuteknak kb. 1/4—e áll a fürdőtlgy szolgálatában. Az évi hévizkitermeléstlnket kb. 200 millió m

3- re azaz 347 m

3/percre becsUlik. Megjegyzendő, hogy hazánk geológiai adottságai következtében a természetes hhéviz források száma elenyészően kicsi a kutakéhoz képest s e hévforrások is Budapest és Eéviz terllletére korlátozódnék. - 23 -