A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. FEKETE ENDRE–DR. TÖRÖK JÓZSEF: Egy jellegzetesen mezőgazdasági település külterületén végzett talajvíz vizsgálatok tapasztalatai

(17,4 mértünk olyan értéket, amely a szabvány szerinti határértékeken (6,5-8,5) kivül esik. Ez a Dózsa-dűlő néhány pontját képviseli elsősorban, amely a terület szikes jellegéből következik, elsősorban a magasabb értékek felé tolódik el. A talajvizek összes sótartalm

a 25 esetben haladja meg a tűrhető határértéket (1200 mg/l), amely a vizsgálatok 36,2 *-át jelenti. A vizek ivóvízként történő, illetve háztartási célú felhasználása szempontjából fontos mutató az összes keménység értéke. A szabvány szerinti tűrhető határértéket a kutak 72,5 H-ánál észleltük, összesen 50 esetben. A talajvízre és egyedi kutas vízellátásra vonatkozó 450 mg Ca0/1 határértékeket meghaladó összes keménységet 38 mintában észleltük, amely a vizsgálatok 55 %-át jelenti. Az összes keménység területi megoszlásának értékeléséhez három kategóriát állítottunk fel: a 300-450 mg Ca0/1, a 450-1000 mg Ca0/1 és az 1000 mg Ca0/1 feletti tartományokat. Az első kategória az ivóvízellátás szempontjából megfelelő, illetve tűrhető értékeket jelenti, a ráscdik a tűrhető határértéket meghaladó tartomány, a harmadikba pedig a tűrhető határt többszörösen meghaladó értékeket soroltuk. A talajvíz összes keménységének területi változását a 4. sz mellékle

t mutatja. Ennek alapján megállapítható, hogy ivóvízként a talajvíz összes keménysége az Alsó-Dózsa dűlőben, illetve a Bába-dűlő déli részén, továbbá a külterület nyu- 59 -