A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
DR. PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai
gazdálkodási Minisztérium megbízására - 1990 tavaszán egy átfogó előtanulmány (20,22) készült. Dolgozatunkat elsősorban az ebben foglalt kapcsolat-vizsgálatok eredményeire alapoztuk, de figyelembe vettük az előtanulmány és az azt 1990 őszén kiegészítő munka (18) szakvéleményeit, néhány korábbi és újabb közleményt, végül a tárgyba vágó legfrissebb vizsgálataink eredményeit is. 2. A TALAJVÍZ SZINT-SÜLLYEDÉS LEHETSÉGES OKAI A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okait illetően eleinte (az 1980-as évek elején) csak találgatások, föltételezések hangzottak el. A fő okot többen a belvízrendezésben, a csatornák talajvízleszívó hatásában vélték fölfedezni (29). A Hidrológiai Társaság pécsi vándorgyűlésén - Major Pá l előadásához (13) hozzászólva - fölvetettük, hogy a tiszántúli talajvízszint-emelkedéssel ellentétben a Duna—Tisza közén süllyedő irányzat van, melyre esetleg a Kecskemét környéki nagyarányú rétegvízkitermelés is hatással lehet. A jelenség okainak tisztázására először a VITUKI-ban végeztek vizsgálatokat (16,30). Mérési adatokon nyugvó vízháztartási számításokkal és bizonyos területi analógiák fölismerésével megállapították - később Major Pá l újabb elemzései (14) megerősítették -, hogy a Duna—Tisza közén tapasztalt szokatlan méretű talajvízszint-sülylyedést az 1971-től fokozatosan kialakuló igen jelentős csapadékhiány, a rétegvízkitermelés fokozódása és az erdőterületek növekedése együttesen idézte elő. A rétegvízkitermelés és a talajvízszint-süllyedés kapcsolatát a VITUKI szimulációs modellvizsgálatainak kezdeti eredményei (31) alátámasztották, megállapítva, hogy a talajvízből évente 10-20 mm szivárog át a rétegvízbe. A regionális kiterjedésű Duna—Tisza közi homokos-kavics hordalékkúpokon a kommunikációt összefüggő vízzáró rétegek nem akadályozzák (19,21). A talajvizek és a rétegvizek egységes hidrodinamikai rendszert alkotnak (5). Liebe Pál szakvéleménye (10) rámutat arra, hogy a tartós beszívárgáshiány és a többletleszívás következtében a talajvízháztartás korábbi egyensúlya fölborult ott, ahol a talajvíz szintje az evapotranspi- i34 -
