A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai

ráció által befolyásolt zóna alsó határán volt. Berényi Péte

r és Erdélyi Mihál

y közös tanulmánya (1) szerint a talajvíz-süllyedés fő oka a rétegvíz túlzott termelése, mely a természetes utánpótlódás többszörösét teszi ki, s amelynek a hatását csak fokozza a száraz időjárás. Davideszné Dömötör Katali

n és Nagy Andrá

s közös szakvéleménye (4) részterületenként elemzi a rétegvizek nyomásváltozását és annak kapcsolatát a rétegvíztermelés változásával. A nyomsácsökkenés általában 5-15 m, de pl. Kecskemét térségében 20-25 m. Az ásott és csőkutakból közvetlenül kitermelt talajvíz mennyisége csak nagyon durván becsülhető, ezért az ebből eredő süllyesztő hatást csak egészen hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Major Pá

l (15) a vízügyi igazgatóságok adatai alapján a talajvízkitermelés víznívót csökkentő hatását kisebbre értékeli, mint a használt rétegvizek elszikkasztásából eredő ellenkező előjelű hatást. Csatári Bálin

t és Csordás Lászl

ó tanulmányai (2,3), majd a VITUKI ezekre alapozott újabb vizsgálatai (32) szerint a talajvízkitermelés jóval több, mint a VIZIG-ek korábbi becslései, a hátság nagy részén 10-20 mm közötti, helyenként még nagyobb. Az ilyen mértékű talajvízhasználat már lényegesen hozzájárulhat a talajvízszint süllyedéséhez. Az erdők a vízháztartásban általában pozitív szerepet töltenek be, száraz alföldi területeken azonban a negatív hatások túlsúlyba kerülhetnek. A VITUKI-nak a Duna—Tisza közi kísérleti területeken végzett mérései, illetve vizsgálatai, az erdő jelentős talajvíz-süllyesztő hatását mutatták ki (14,16,30). Harmati István szakvéleménye (6) szerint az erdőterületek megduplázódása jelentősen több talajvíz fölhasználásával járt együtt. Lóki József (11) is azon a véleményen van, hogy a hátság területén az egyre növekvő területű erdők hozzájárulhattak az utóbbi években tapasztalható talajvízszint-csökkenéshez. Szodfridt Istvá

n a szóban lévő Duna—Tisza közi előtanulmányhoz adott szakvéleményében (25) az erdők hatását az előzőkhöz képest bizonyos eltérésekkel és árnyaltabban ítéli meg. Nem tagadja, hogy az erdők általában több vizet igényelnek, mint a mezőgazdasági kultúrák, de bizonyos fafajok (pl. egyes fenyőfélék) kevesebbet, és az állomány - 135 -