A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

POROSZLAI JÓZSEFNÉ: A Duna monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszer tapasztalatai, különös tekintettel a szigetközi talajvízszintek alakulására

A jelenségekben végbemenő változások komplex vizsgálatának lehetőségeit a rendszer úgy biztosítja, hogy a különböző megfigyelt paraméterek egymással kapcsolatba hozhatók. így nemcsak egy eseménysorozat "független" tanulmányozására van lehetőség, hanem az adott jelenség és az azt befolyásoló tényezők együttesen értékelhetők. Mivel a rendszer moduláris felépítésű, ezért: az egyes modulok önmagukban is vizsgálhatók, de az adott szakterület igényeinek megfelelően más modulokkal is összekapcsolhatók ; a modulok száma szükség esetén növelhető, vagy tartalmuk más jellegű adatokkal (pld. népessegnyilvántartás) lecserélhető. A rendszer két fő részből tevődik össze: a.) grafikus alrendszer; b.) szöveges alrendszer. A két alrendszer közötti összeköttetést úgynevezett GEOKOD-ok, (az Egységes Országos Vetületi Rendszerben meghatározott koordinátapárok) biztosítják. A rendszer egyidejűleg képes kezelni a grafikus és a szöveges adatállományokat, ezért a felhasználó két képernyőn dolgozik. A grafikus képernyőn jelennek meg a térképek és diagrammok, a másik képernyőn a hozzájuk rendelt szöveges állományok, a vezérléshez szükséges adatok, fő- és almenük, a munkafolyamatról küldött üzenetek. A szöveges alrendszer önállóan részrendszerként is üzemeltethető. a.) Grafikus alrendszer A grafikus alrendszer alapját a tájékozódást elősegítő térképi adatbázis jelenti. A térképeken feltüntetésre kerülnek azok a mérő- megfigyelőhelyek, melyeknek adatait a szöveges adatbázis tartalmazza. A térképek EOV koordinátarendszerben kerültek digitalizálásra. A térképi tartalom a felhasználói igényeknek megfelelő mélységben változtatható kell hogy legyen, ezért: - 104 -