A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
POROSZLAI JÓZSEFNÉ: A Duna monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszer tapasztalatai, különös tekintettel a szigetközi talajvízszintek alakulására
a digitalizálás "tematikus rétegek" szerint történt; az egyes rétegek megjelenítése vezérelhető; a rétegek száma tetszőlegesen bővíthető, ennek (és természetesen az adattartalom mélységének) csak az alkalmazott számítógép kapacitása szab határt. Az általunk használt térképek 1:10 000 méretarányú alaptérképekről kerültek digitalizálásra az 1:25 000 méretarányú térképeknek megfelelő mélységű adattartalommal. A térképeket kezelő "AlfaGrafik" alapszoftver a különböző rétegek egyidejű megjelenítését bármilyen variációban lehetővé teszi . b.) Szöveges alrendszer A szöveges alrendszer adatbázisa két részből épül fel: mérő- és megfigyelőhelyek törzsadatai; mérő- és megfigyelőhelyek észlelési adatai. A mérő- és megfigyelőhelyek törzsadatai azokat a legfontosabb információkat tartalmazzák, melyek időben nem, vagy csak nagyon ritkán változnak. Ezek főleg geodéziai és a telepítésre vonatkozó adatok, valamint olyan információk, melyek arról adnak felvilágosítást, hogy milyen adatok gyűjtése folyik az adott helyen. A különböző típusú megfigyelőhelyek törzsadatállománya természetesen jellegétől függően más-más adatokat tartalmaz. Mindegyikben szerepelnek azonban a koordinátapárok és az állomás azonosítója, ezek biztosítják a térképi és a mérési állományok egyértelmű megfeleltetését. 2 . 3 Értékelések A Morutoringrendszerbe bevont terület uri. "0" állapotának rögzítésére 1986-87 folyamán az észlelések kezdetétől 1985-ig feldolgozásra kerültek az adatok. Az un. "Komplex dinamikus állapotrögzítés" kiterjedt a természeti adottságok és a terű lethasznosí- 105 -