A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

POROSZLAI JÓZSEFNÉ: A Duna monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszer tapasztalatai, különös tekintettel a szigetközi talajvízszintek alakulására

Fővárosi- és helyi vízművek, Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, Budapest, József Attila Tudományegyetem Biokémiai Tanszék, Szeged, ELTE Növényrendszertani Tanszék, Budapest, PANNON Agrártudományi Egyetem, Mosonmagyaróvár, Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Szervező Vállalat, Győr, MÉRMLI Környezetvédelmi és Műszaki Szolgáltató Kisszövetkezet, Budapest, MTA Földrengéskutató Intézet, Sopron. A pénzügyi lehetőségek beszűkülésével és a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos koncepcióváltozással összefüggésben 1991 óta az észle 1 őhá 1 ózatban kismértékű csökkentést hajtottak végre. 2.2 Az adatkezelő és információs rendszer A mért és megfigyelt adatokat egy IBM-PC számítógépes adatgyűjtő és információs rendszerben gyüjtjük össze, amelyet a VIZITERV megbízásából a SZÜV Győri Szoftverháza fejlesztett ki. Az adatgyűjtő rendszerben nem csak az 1986 óta mért és megfigvelt adatok kerültek be, hanem az észlelések kezdetétől (pld. meteorológia 1901-től, talajvízszintek 1951-től, mezőgazdaság 1980-tól; a rendelkezésre álló adatokat összegyűjtötték és az adatgyűjtő rendszerben elhelyeztük. 2.2.1 A_rerids2er_íeladata Az adatkezelő és információs rendszer főbb feladatai: egy adott területen megfigyelt, észlelt adatok egységes rendszerbe gyűjtése és tárolása; a területi döntéselőkészítő és döntéshozó munkához az összegyűjtött környezeti információk integrált módon való kezelése és felhasználhatóvá tétele. 2.2.2 Alrendszer elvi ismertetése Az adatbázis, az adatgyűjtő és információs rendszer olyan kialakítású, amely lehetővé teszi a környezeti paraméterek múltbeliés jelenlegi állapotának, tér- és időbeli változásainak leírását. - 1C3 -