A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BARABÁS IMRE: A szolnoki Tisza Szálló hévízkútjainak története (1927–1928)

A szolnoki Tisza-szálló hévízkútiának története. (1927-1928) Szolnok város képviselőtestületének 1925 julius 3.-i közgyűlésén dr. Tóth Tamás polgármester nagy érdeklődésre számot tartó bejelentést tett: a rn.kir.Kornány az ország városainak megsegítésére 7,5 Vcs kamatú,20 éves lejáratú külföldi kölcsönt (az un. " Speyer-féle" kclcsünt ) vett fel, melynek utalványozása a tarvényhozás útján fog eszközöltetni. - Mi dcntjük el, hegy a ránk eső pénzösszeget mire költjük, de meg kell, hogy mondjam, az elvárások szerint háromnegyed részbe hasznot hajtó beruházásokban kell gondolkodnunk, annál is inkább,mert a törlesztésre a kereseti és a forgalmi adóból a várost megillető részt kell felhasználni, és ha netán ez kevés lenne, akkor a fogyasztási adó,vagy más egyéb jövedelmeink is figyelembe jönnek. Az előadás további részébe többféle beruházási javaslat is elhangzott ( pl: bérházak építése, villamosautó-járat indítása,vágóhíd korszerűsítése stb ), közülük a legnagyobb jelentőségű és költségű egy gőzfürdő létesítése volt a tisza-parti állatvásártéren. A képviselők az ilyenkor szokásos vita után egyhangúlag megszavazták a polgármester és a dr. Kiss Ernő ügyvéd,felsőházi tag elnöklet" alatt álló városi építő bizottság közös indítványát, majd felhatalmazták az elöljáróságot, hegy a szükséges pályázatokat hirdesse meg, eredményéről pedig adjon részletes beszámolót. Ez utóbbira 1926 január 18.-án került sor, amikoris nem csak a szolnoki Pápay Antal és Társa építő cég 5 235 401 500 koronás ajánlatát, mint legelőnyösebbet fogadták el ( március 26.-án viszont pályázati szabálytalanságokra hivatkozva módosították a döntést, és a Bece, Ehrlich és Dür.ény cégnek adták oda a munkát 6 264 092 000 koronáért ), hanem itt vetődött fel először az is, hogy az építendő fürdő részére költségtakarékosságból saját artézi kutat kellene fúratni. A javaslat elfogadását ismét pályázati kiírás követte, melynek fő feltétele egy 3C0 m-es kút lefúrása volt ( a mélységet valószínűleg a századfordulói artézi fúrások ismeretanyaga alapján határozták meg ), négyfajta méretű ( 241-203-159-103 nm-es) befejező csövei. - 19 -