A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BARABÁS IMRE: A szolnoki Tisza Szálló hévízkútjainak története (1927–1928)

Az r'rlejtési felhívás nyomán több pályázó adott be ajánlatot (özv.Kovács Vinczéné és Truka Ferenc fiai cég Debrecenből, Kalsmaznik Nándor és Társa, valamint Steiner Miksa és Zsigr.ondy Bála Budapestről, Soós Sámuel Újpestről, Prónay József és Társai cég Hódmezővásárhelyről), közülük végül a legelőnyösebbnek látszó Lapp Henrik-féle részvénytársaságét fogadták el az 1526. október 18.-i képviselCtestületi ülésen. A felvett jegyzőkönyv következő sorai azt bizonyítják, hogy a fürdő vízellátásával kapcsolatos eredeti elképzelések már ekkcr jelentős mccosuláson mentek keresztül: ".. minthogy előre láthatólag a kiírt 300 méter mélységig a fürdő céljaira alkalmas 38-40 fokos víz feltalálható nem lesz, s akkor a fúrás tovább eszközlendc.már most szükséges a további legalább 3CC métertől 1000 m-ig terjedő 50 méterenkénti fúrás egységárainak megállapítása." Felmerül a kérdés: miként juthatott a geológia tudományában járatlan testület erre meglehetősen pontos felismerésre? NGS, a helyzet megértéséhez először is tudnunk kell, hogy az ország lakossága kevés dologról hallott annyit ebben az időben, mint az egy évvel ezelőtt feltárt hajdúszoboszlói hévízről és annak hasznosítási módozatairól ( épületfütés, gyógyfürdő, - villamosáram termelés a gáz segítségével), melyek ha jelentős beruházás árán is, oe hatalmas vagyonhoz juttathatják az ott élőket. Biztosra vehetjük, hogy a szállingózó hírek nyomán Szolnokon is elvégezték a szükséges számításokat, és rájöttek, hogy az építendő szálló és fürdő hosszú távon csak akkor tehető igazán nyereségeset, ha egy melegvizes kút készítésével kiváltják az eredetileg tervezett drága szénfütést. Egy ilyen döntés után pedig kihez is fordulhattak volna segítségért máshoz, mint ahhoz a Pávai Vajna Ferenchez, aki a hajdúszoboszlói gyógyvizet is napvilágra segítette? Hogy külsó tanácsra, vagy saját elképzelésként, de e lépéssel egy időben előzetes állásfoglalást kértek és kaptak a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójától, Horusitzky Henriktől is, s így már teljesen érthető, hogy a fúrási pályázat értékelésének idején miért voltak olyan tájékozattak, és miért kardoskodtak olyan szilárdan a Lapp-cég - 20 -