A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

HÓDI MÁRTA–KURUCZ ISTVÁN–MUCSI KATALIN: Ivóvíz fertőtlenítési kísérletek

IVÓVÍZ FERTŐTLENÍTÉS! KÍSÉRLETEK Hódi Márta, Kurucz István, Mucsi Katalin Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Szentes ÖSSZEFOGLALÁS A Vállalatunk által szolgáltatott ivóvízben előforduló bakteriológiái kíicgásoltság megszüntetése érdekesen többféle fertőtlenítési eljárást kipróbáltunk laboratóriumi, félüzemi és'üzemi körülnénvek között. Klórgáz alkalmazásán kívül vizsgáltuk az ezüst-ionok, SA'JOSIL fertőtlenítőszerek es sz UV-sugárzás baktericid hatását. Említett módszerek alkalmazhatóságát alapvetően befolyásolják a bakteriológiai kifogásoltságot kisérc. gvakran s mafias qsszcsiraszám értéket okozó vízkémiai paraméterek (metán, sarfőnia. hominahvagok, hőmérséklet, keménység, vas} kedvezőtlen előfordulása. Dolgozatunk egyik alapkérdése: víztisztítási technológia alkalmazásai igén\lő'vízminőség mellett, a technológiai beavatkozás alkalmazása nélkül létezik-e hatékonv fertőtlenítési eljárás? 1. BEVEZETÉS Mélységi vízadó rétegekre telepített kűtjaink vizének minőségével kapcsolatban kezdetben általában nem merült fel panasz. A vízművek tározó kapacitásának bővítésével, valamint az elosztóhálózatok kiépítésével és méretének növekedésével azonban egyre gyakrabban jelentkeztek bakteriológiai kifogásoltságok. A jelenség az Alföld jelentős részén Békés, Szolnok Csongrád megvében szinte egvidcöen lépett fel (1). Ma már tudjuk, hogy a hálózatokon az összes csiraszám növekedése a megváltoztatott üzemeltetés miatt szinte törvényszerű volt. - 3 -