A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

HÓDI MÁRTA–KURUCZ ISTVÁN–MUCSI KATALIN: Ivóvíz fertőtlenítési kísérletek

A Vízműveink nagyrészénél áttértünk a búvárszivattyús víztermelésre, amely - figyelembe véve a tározó kapacitásokat, valamint a fogyasztások időbeni alakulását - szakaszos vízkivételt jelent. Az egész rendszerben megnövekedett a víz tartózkodási ideje, valamint óriási belső felületek jöttek létre, melyen "megfelelő" vízminőség (magas tápanyag és hőmérséklet) mellett kedvezményezett a (2.) dolgozatban részletezett biofilm létrejötte. Sok esetben már a víztározás után megnövekszik az összes csiraszám. A vízminőség mellett ebben szerepe van annak is, hogy a tározók tervezésénél TAKTOZKOOA31 IOO 1 perc 60 perc 21 óra LB iro K OUT KOL 1. sorozol 20fc-09 osszcsurjez. • 20.600 3.1.70 73 2 37fc-09 összcainaaz. 19.800 B 100 8 i. — //. sorozat 201-OS ósszcsirosz. 27.300 870 18 1 2.800 37C-09 ósszcsirosz 370 26 5 5 1.260 II/. sorozat ZOt-OS összcsiraaz. 2 900 U80 22 k 1.600 37t-OS ósszcsirosz. 1090 162 e i. 1.900 ti' ' Sanostt fenLotuentUiszer halasa az összes i Iii csmaszom ercetekre i i I. totriozat általában csak statikai szemlélet uralkodott. A szakirodalomból ismert (3.), hogy a tározó változó vízszintű, a kis mértékben biotóp tulajdonságú vizet ésszerűen tározó reaktor. Tervezéséhez reaktorszemlélet szükséges. A bakteriológiai szennyezettség csökkentésére felmerül a fertőlenítés szükségessége. Tapasztalataink szerint ennek megvalósítása, figyelembe véve adottságainkí nem egyszerű és jelenleg nem megoldott feladat. - 388 -