A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

tok kellő részletességű értékelését ós a káros tendenciák előrejelzését. Az utóbbi években a VITUKI-ban és a láÁFIban a Vízföldtani Információrendsze

r /Hagy A., 1992/ keretében végzett gépi adatarchiválási munka eredményeképpen ma már elmondható, hogy a kutak épitéskori törzsadatai, a vizszintészlelési és üzemi adatok nagy része a vízminőségi adatok közül pedig az utóbbi évekből származók gépen vannak, a gépi rétegsor és karotázs-adatbázis feltöltése is megkezdődött. Gépi adathordozóra körüliek a hévizkutak nidrodinsmikai méréseinek adatai is. A digitalizált karotázsok adatait nem azámitva, kb. 8 millió adat került gépi adathordozóra és a VIPIR program keretében, s ennek több mint a fele a rétegviztárolókra vonatkozik. Az adatbázist kezelő szoftver jelenleg is alkalmas a táblázatos és kisebb részben a grafikus feldolgozásra, de a közeljövőben szükséges égy nagyobberejü adatbáziskezelővel és térinformatikai rendszerrel való kapcsolódás biztositása. A VI7IR fontos szerepe, hogy a különböző helyekről származó információkat hely és időazonositókkal összeköti és a koordináták hozzárendelésével térben és időben ábrázolhatóvá teszi. A GIS-ek /földrajzi információs rend3zereic/ az adatbázisok és a modellek összekapcsolása adhatja csak meg a korszerű értékelés lehetőségét /Bakucz P. 1992./. 3. A HÉTSGVXZSK VIZ5*öiD2AIíI LI0D3LL3ZÉSB A rétegviztároló képződményekre vonatkozó regionális numerikus modellezés - a fejlett külföldi gyakorlathoz képest elsősorban a rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök korszerűtlensége miatt több éves elmaradással csak a nyolcvanas évek második felében indult lényeges fejlődésnek néhány szakintézményben. Jelentós lépés volt a VITUKI-ban az - 14 -