A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

Országos Vízföldtani Líodell kifejlesztése, amely eddig az ország pleisztocén-pliocén rétegviztárolóira és a Dunántuli-középhegység karsztviztárolójára terjed ki. A többszintes, 10 x 10 km-es ortogonális rácsháló aeatéa kialakitott, nempermanans folyamatokat is szimuláló modell a HSAD navü szivárgáshiöraulikai szoftverjére épül, s ehhez csatlakozóan a transzportfolyasatokat szimuláló modellszofíverek is készültek /Székely ?./• A modell vízföldtani szintekre történő vertikális felosztását a 1ÍÁFI végezte,de hivatalosan az a munka még nem tekinthető befejezettnek. A felső pleisztocéntől az alsó-felső pannon határig 7 szintre tagolt modell paraméterezésénél a transzmisszibilitásokst a rétegsorok és karotázsszelvények, valamint a kutaknál nyomáseneltceüésméréssel meghatározott szivárgási tényezők alapján acták meg. A tesztvizsgálatok azt mutatják, hogy a regionális transzmisszibilitás á kutaknál mért adatokból számithaiónál a fonadékos és lencsés kifejlődés miatt kisebb: a pleisztocénban 0,5-l>0 közötti,a pliocénban 0,05-0,5 közötti korrekciós szorzótényazőket keliett alkalmazni. /Daák J., Liebe ?., Happel F., 1992./. A vertikális áteresztőképesség csak nagyobb terület átlagában értelmezhető, és öazszefüggést mutat a rétegsor homokszázalekával. A tárolási tényezőre szinte csak szakirodalom alapján vehető fel becsült paraméter. A paraméterek az eredeti állapot és az eddigi termelés okozta nyomásváltozások szimulációja alapján optiaalizálandők /Davideszné D.K., Hagy A., 1992/, az izotópvizsgálatok eredményeinek figyelembevételével. Az eddigi vizsgálatok főképpen az Alföldön folytak, Csongrád megyében a mért és száaitott értékek viszonylag jól egyeztek, a további pontosítás a vízminőségi adatok figyelembevételével végzendő /Hagy A. - Uagyistók P. - Olasz J., 1992./. A rétegviztárolókban lejátszódó folyamatok, ill. a rétegviz- 15 -