A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

ugy, nint a mennyiségi adatot iizemi mereset. Az uzemi adatszolgáltatás az ismerteiteken kiviil a kuta

k havi termelésér

e is kiterjed, de csak: a 2C0C m^/d-cál nagyobb kapacitású és néhány kijelölt egyes vizml esetében. Szükséges lenne, hogy a többi kútról ie sutánként legalább évi termelési acat álljon rendelkezésre, lehetőleg vizórával mérve. ^ később tárgyaiancó modellezésnek, de minden multbeli folyamat és a jelenlegi állapot értékelésének ez az alapja. A megalapozott értékeléshez hiányzik a regionális depreszazióval jellemzett területek rendszeres terepsiillyedésmérese

, a kutak hosszabbidejli hidrodinamikai vizs^ílat

a és emásraha t ágmé ré a e

, főként a tárolási paraméterek pontosítása céljából. A sokszor cs3k nagyságrendi pontossággal megállapítható regionális szivárgáshidraulikai paraméterek /horizontális és vertikális szivárgási tényező/ pontosítását és hitelesítését szolgálnák a nyomjelzésként értékelhető izotópvizsgálatok: kis mélységben triciumvizsgálatok, az 1-3 évtizedes, nagyobb mélységedben a radiokarbon vizsgálatok 5-30 ezer éves tartózkodási idők vizsgálatára, de jól alkalmazhatók a stabil izotópok is /Beák J., Erdélyi iu. Liebe ?., 19S9/« Ilyen vizsgálatok történtek és folyamatoan vannat:, de az országosan kellő részletességű értékeléshez sokkal többre lenne szükség. A rétegviztárolókra is vonatkozó vízföldtani információk az emiitett hiányosságok ellenére is szinte kezelhetetlenül nagy tömeget jelentenek, ha országos, vagy regionális értékeléshez azok teljeskörü figyelembevétele szükséges. Ennek az adattömegnek hagyományos eszközökkel történő feldolgozása ilyen feladatoknál már szinte lenetetlen, s a jói kezelhető gépi adatbázis és információrendszer hiánya napjainkig hátráltatta a rétegviztárolókban végbemenő folyama-