A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

Igazgatóságom által kiépitett és észlelt hálózat nagyobb vizciüves környékén és a i~átra-Bükkaljai lignitbányászai környezetében kezdett kifejlődni, s később elsősorban üzemen kivali kutak felhasználásával bővítették. Emiatt ez utóbbi hálózat térbeli elosztása esetlegesebb, de viszonylag sis költséggel sok információtad a rétegvizszintek aiakulására. A 350 kútból álló rétegvizszint észleli hálózatot sok zavaró hatás és hiba terheli, a vizmükutak üzemeltetői által végzett nyugalmi- és üzemi vizszintméréseket is, de a mintegy 3000 objektumról érkező adattömeg /havi adatok/ feldolgozása nélkülözhetetlen a rétegviztárolót nyomásváltozásainak nyomonkövetésénél. .1 felszinslatti vizek minőségének alakulását hivatott nyo-cniövetci a felszínalatti yizminősé

t~i törzshálóza

t, amelynei. 6ü0 állomása főként viztermelő kutaknál és forrásoknál történt kijelölésre, s e hálózat mintegy harmaca figyeli a retegviztárolókat. Sajnos kevés a sekélymélységü rétegvizmicősé,-észlelő kut, mivel kevés sekély üzemelő rétegvizkut volt kijelölhető, pedig ezek jelezhetnék a felszini eredetű szennyezéseket, mielőtt a mélyebb rétegek elszennyeződnének. A mélyebb,védett rétegviztárolók vizminőség-észlelésének nem a felszini eredetű szennyeződés megfigyelése a célja, hanem a nyomáscsökkenés hatására a rétegösszlet finomabbT szemű rétegeiből /vagy más rétegekből/ belépő, más összetételű viz keveredési arány-változásának megfigyelése. Ehhez az évi egyszeri mintavétel is elegendő, sűrűbb mintavételre a sekély, kevésbé védett rétegvizek minőségészlelésénél van szükség. A vizminőségészlelő törzshálózatba felvett kutak mellett egyre több más kutnáLis végeznek rendszeres vizminőségvizsgálatot, bár ezt nem szabályozták központi intézkedésekkel - 12 -