A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

A BÉTBGVIZTSSiwiLLS PEOBLISáÁI iuAGYAkOaSZÁGOH iiLciBS PÁL VITtJKÖ. HIDE OL ÓGIAI ISTÉZ2T 1. BEVEZETÉS Magyarország rétegvizeiéiordulásainak vízgazdálkodási jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy 22 ország területének háromnegyedén megfelelő helyi vizoűszerzési lehetőséget biztosítanak: az ivóvizbeszerzéshez, és e területei: nagy részén pedig a mélyebben telepult rétegekből hévíz nyerésére is van lehetőség /a medenceteriiletek mélyebb részein a vízadó homok-homokkőrótegek 2,5 cm mélységben is megtalálhatók és 100 °C feletti hőmérsékletű vizet tartalmaznak/. A kéEBlet nagyobb része a felszíni eredetű szenyoyezésekkel szemben védettnek tekinthető: az eddigi termelés következtében lecsökkent rétegnyomás ellenére sem várható, hogy a felszinközeli szennyezések egy évszázadon beim elérjék a mélyebben települt rétegeket. Ez annak ellenére is kimondható, hogy a kutatások és tapasztalatok nyomán felismertük a felszinközeli talajvizek és a méljebb rétegvizek hidraulikai kapcsolatát. Ez a kapcsolat egyes helyeken nagyaságrendekkel szorosabb, mint másutt: a durvaBzemü üledékekből álló folyami hordalékkúpok környékén e néhány évtizede a felszínről beszivárgó víz 100 m-nél mélyebbre is lejutott, a termelés okozta nyomáscsökkenés pedig gyorsítja e folyamatot. A rétegvizek korlátozott, de nem elhanyagolható utánpótló- 9 -