A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BENKE GYÖRGY–VARGA FERENC: A Tisza bal parti – „Malina” – mederburkolat helyreállítása a 6+458–7+533 tkm szelvények között

golással. A lapok a legkülönbözőbb méretben kerültek kialakításra, 6-10 cm vastagságban, 80-200 cm x 80-300 cm lapmérettel. A különböző anyagú burkolatok egységesen 15-20 cm vastag homokos kavics ágyazatra kerültek elhelyezésre. A KÍSÉRLETI SZAKASZON AZ ÉPÍTÉSTŐL NAPJAINKIG VÉGZETT MEGFIGYELÉSEK TAPASZTALATAI, ILL. AZ EZEK ALAPJÄN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE. Az építés óta eltelt időszakban végzett munkáknál meg kell különböztetni a partbiztosítás folyószabályozási, ill. rézsüburkolási részénél végzett beavatkozásokat. 2.1. Folyószabályozási munkálatok A mii folyószabályozási része többször volt javítva. Az 1950-es évekig jelentős beavatkozás nem volt. Az 1948ban megalkotott egységes vízügyi szolgálat tette lehetővé a beavatkozások összehangolását, mivel addig a töltések építése társulati, míg a folyószabályozás állami kézben volt. Már 1952-ben (a "0" vízszint alatt, 225 fra hosszban, 8,0 fm szélességben, 25 cm vastagságban) végeztek kőszórással javítási munkálatokat. Jelentősebb lábazat-biztosító beavatkozásra az 1970. évi nyári árvíz alkalmával került sor, amikor úszó munkagépek segítségével az uszályokból vízépítési terméskövet, ill. acélhuzal-zsákos zúzott követ építettek be a mederbe, a burkolat megtámasztására. Az ekkor készült mederfelvételek alapján a 6+500 - 6+850 tkm-ek közötti szakasz köhányásos megtámasztásához 3800 m

3 kő beépítése lett fenntartásként betervezve. Már 1956. szeptemberében készült tanulmányában Dévény István, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke a Tisza folyó