A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

Az 1970—

es Tisza völgyi árvizet kővetően az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztálya a VITUKI közreműködésével 1977-re elkészítette a Maros folyó magyar és közösérdekű magyar-román szakaszának általános szabályozási tervét. A terv célja az volt, hogy a korszerű folyószabályozási elmélet és sok évtizedes gyakorlati tapasztalat összekapcsolásával olyan folyószabályozási koncepció szülessen, mely hosszabb távon is meghatározza a Maros folyón végzendő folyószabályozási tevékenységünket. A különböző nagyságú marosi vízhozamok, jég és hordalék levonulásának, valamint a hajózás legkedvezőbb feltételekkel történö biztosi tásá-i?k. érdedében egy egységes kór.épvizi meder és meder vonalasás került megtervezésre, amely figyelembe vette a már megépített folyószabályozást müveket és folyóra települt vízhasználatokat is. Az "Altalános Szabályozási Terv a Maros folyó 0 fkm-töl 51,33 fkm-ig - torkolattól a határszelvényig - terjedő szakaszán" c. szabályozási terv foglalkozik - tekintettel hogy a Maros folyó 749 km teljes hosszának csupán 7 %-a esik magyar területre - a Maros teljes vízgyűjtőterületének topográfiai, éghajlati és időjárási jellemzőivel, a folyón a tervezést megelőzően elsődlegesen az Aradi Folyammérnöki Hivatal által — a torkolatArad közötti szakaszon végzett folyószabályozási munkákkal, a folyószabályozási művek állapotának és hatásának értékelésével, a magyar szakaszon a középvizi vonalazás tervezésével. A konkrét tervezés alapadataként rendelkezésre állt a VITUKI által 1972-75 között készített Maros Atlasz. Sor került mederanyag vizsgálatra, a vízjárás matematikai statisztikai elemzésére. A tervezés során meghatározásra kerültek a folyó inflexiós helyei. és nz inflexiók között kialakult morfológiai paraméterek, s. - 42 -