A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BELEZNAI TIBOR: A Berettyó szabályozásának története napjainkig

a víz erejét, 3. oldalkiágazások megszüntetendők, A. megakadályozni a Tisza vizeinek betörését a Körös medencébe, 5. a Berettyó felső részén Margittától-Bakonszegig a folyómeder 15 öl/26 m/szélességre épüljön ki, 6. a rrűlmok közül a bakonszegi,péterszegi,gáborjáni,hencidai malmokat azonnal el kell távolítani, a Hencida feletti malmok egy ideig még megmaradhatnak, Szentjobb felett pedig végleg, 7. javasolja a mezőtúri betorkolás helyett uj,ásott mederben a Berettyó a Sebes-Körösbe kössön be Szeghalomnál. Az ezt követő időszakban lányi Sámuel mérnök a térképészeti, Szász József mérnök az Ér szabályozási tervével,Beszédes József és Vásárhelyi Pál tevékenysége hatott ki a Berettyó szabályozási munkáira. Fentiek közül különösen jelentősnek Ítélhető a Tiszadobnál 1846. augusztus 27-én Széchenyi István jelenlétében elkezdett védtöltés építési munkája,mely megszüntette a Tisza árvizeinek a Sárrétre való lejutását. Kecskés Károly 1848-ban átdolgozza a korábbi terveket és a végleges szabályozási tervet készíti el a következő elvek alapján: 1. A víz szabad lefolyásának biztosítása a mederben és ezért minden akadály,fenékgát,malom, rosszul épített híd eltávolítása, 2. legrövidebb uton való vezetése, 3. a mederképződés hosszabb idejére való tekintettel gátépítés, 4. időrendileg előbb folyószabályozás és utána vagy részben egyidejűleg gátépítés, - 385 -