A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BELEZNAI TIBOR: A Berettyó szabályozásának története napjainkig

5. védtöltés távolságok helyes megállapítása, 6. átvágásoknak lehetőleg alulról felfelé való sorrendbeni elkészítése, 7. védtöltésépítés bármely ponton való megkezdése, 8. befogadó folyó visszaduzzasztásának figyelembevétele a töltésépítésnél. Az elkövetkező időszakban Bodoki Károly mint a Körösszahálvozó Társulat mérnöke karolta fel a Körös vidék - közte a Berettyó-szahályozásának ügyét. A szabályozási munkák gyakorlati megvalósulása 1852.szeptember 4-én alakul meg Püspökladányban a Berettyó-Sárréti Társulat,melynek feladata volt a Berettyó Bakonszegtől Szeghalomig ásott mederben való vezetése,valamint a Hármas és Sebes-Körös jobb parti töltéseinek kiépítésével a Sárréti medence alsó részének víztől való mentesítése. Az 1855-ös árvíz hatására intenzív munka kezdődött a Berettyó szabályozása érdekében. Szeghalom és Bakonszeg között -gyakorlatilag szárazon - uj meder épül, felhagyva ezzel a Sárrétbe fulladó régi medret./2.s;-.melléklet/ A 2o km hosszú szakaszon a vezérárok 2 öl fenékszélességgel 1:3/4 rézsűkkel épül ki. A kétoldali töltés 6o öl hullámtéri távolságra épült meg. Kismarja felett 14 km hosszban épült ki uj meder 3 öl fenékszélességgel 1:1 rézsű mellett. Az uj medrekkel egyidőben elzárásra került a Kis-Körös,Kék-Káló kiöntéseinek utja. A Sebes-Körös Berettyót érintő mellékágai öt helyen készített átmetszéssel szintén szabályozásra kerültek. - 386 -