A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

PÉKÓ ZOLTÁN: Szolnok város árvízvédelme

A városrendezők a helyi lakosokkal újra fel akarják fedeztetni a nagynúltú Tisza-part szépségeit. Újra az a cél, mint a víziszállítások fénykorában, hegy a város "arccal" forduljon a Tisza felé. Ugyanis a Tisza, mint víziút leértékelídött az 1047-ben beindult vasúti szállítást követő időszakban, aminek következtében a város életének a súlypontja is elmozdult a Tisza parttői, ahova történelmileg kötődett. A Tisza-part mentett és nentetlen oldali sávjain sokrétű hasznosítást kell megvalósítani. Folytatni kell a Tisza-partra nem való, hozzá már nem köt'dő, elavult teleühelyek, épüldtek felszinclását. Helyét annak a városi parkláncolatnak kell átvenni, amely a meglévő folytatása és ugyanolyan közösségi funkciókat betöltő impozáns várcsi intézményeket foglalnak najd .ragukba (vasúti skanzsn, hajózási skenzert), rint a rejlévCK (Tisza Szálló, a felújított Sziglicsti Szírtiáz, a belvárosi nagy Tenplon, Fícfomátus Terplc.-?, Galéria, stb.), ce a városrendezés eszközeivel kell biztosítani a Tisza bal parti oldalán lévő Tiszaligetben a vízispertok bázisait is, a pihenés, strandolás, regenerálódás vízhez kötődő elemeit (szabacstrand, csónakháza-;, sportoályák, stb.). Városrendezői vtl&nény szerint a város partszakaszain készült védnívek és alscparti részek fcldnrjveinél jelentős hangsúlyt kaptak az clyan rCszaki r>e-Gldá5C-<, »melynél a ^'tárgyak mérnöki megtervezésén túl, a városlakó colgár számára is esztétikai élményt nyújtó, nűltra visszautaló elemek jelentek nsg. Ilyennek tekinthető a hajdani vár fala mentén écülé árvízvédelmi vasbetontámíal, ar.ely faragott kőburkolatával, a ü'.-i bástya kiszemelését utánzó regíornálásával utal a hajcan itt álló várra. A tánfal .-elépítését a városi sétány díszburkolata, térvilágítás egészíti ki, .mely gazdagítja a környezetet. r;kczott jelsntcsérjet kactak a kerteszsti parképítési megoldások is. - 378 -