A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

PÉKÓ ZOLTÁN: Szolnok város árvízvédelme

A földlabdás faültetések, az alsóparti gyepesítés, az értéktelen faállomány lecserélése, nemesebb és őshonos fajokra, mint a víz és a város organikus kapcsolat újra teremtésének eszközei, a gondolkodásmód változásának új irányát jelzi. A város árvízvédslrri munkálatai ezzel rar; nem fejeződtek be, a .Tunkát folytatni kell a nCszaki szükségesség és az esztétikum jegyében. A város általános rendezési tervéhez igazodva meg kell valósítani: - a hajó állomástól az ipartelepekig terjseő jobb parti sza'osz megnyugtató árvízvédelndt. - a Tiszaligeti töltés végleges néretú kialakítását, - a várost és a Tiszaligetet összekötő gyaloghiaat, - a hajózás és a víziélet fejlesztése érdskében fel kell újítani, illetve ki kell építeni az ipari kiköt;!, - a vízi tűriznus fejlesztése érdekében kishajó kikötőt és sátorozó helyet. Szolnok városát évszázadokkal ezelőtt a Tisza és a Zagyva teremtette. A város és az itt élő lakosok sem hagyhatják magukrs a folyóit. - 379 -