A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

GALBÁTS ZOLTÁN: A Körösök szabályozása a kezdetektől a századfordulóig

A Fehér-Körös a Bihar-hegység délkeleti lejtőjén, 980 m magasságban ered. A felső szakaszán rohanó hegyi patak 17,5 m/km eséssel. Lejjebb az esés 1 m/km-re, a hegyekből kilépve 0,5 m/km-re csökken. A folyó hossza 235 km. Nevét, illetve a "Fehér" előtagot onnan kapta, hogy árhullámok idején a Honctő környéki fehér mészkő mederanyag a víz szinét valóban szürkés-fehérre festi. Érdekes megjegyezni, hogy a "Körös" honfoglalás- előtti ősiségű szó, és a "kres" "sötét színű" szóval hozható kapcsolatba. Jelentése később elhalványult, de utalhat arra hogy akkoriban a Fekete-Köröst tekintették főfolyónak. A Fekete-Körös forrásai a Bihar-hegység szivében, a Nagy-Bihar orma alatt fakadnak. A Bihar- és a Béli-hegység közötti völgyben, sziklás, kavicsos mederben, a Királyerdő déli oldalán jut ki a síkságra. Vízgyűjtőjének alakjára jellemző, hogy hossza alig több, mint legnagyobb szélessége. Fontosabb mellékfolyói, a jobboldalon a Petrőc-Körös, a Harmatos a Hollódi és a Gyepes-patak, a baloldalon pedig a Tőz. A Fekete-Körös teljes hossza 168 km. A Sebes-Körös Bihar hegységtől észekkeletre, bent az Erdélyi-medencében, 700 m magasságban ered. Nyugat felé haladva áttöri a Meszes- és a Rézhegység közti szorost, megkerülj a Királyhágót majd a Királyerdő és a Réz-hegység közt haladva, Nagyváradnál ér az Alföldre. Hossz? 209 km. Fontosabb mellékágai a Sebes-, a Kellemes- és Setét-patakok. A Berettyó a Réz-hegység északkeleti oldalán 600 m magasságban, töbü apró patak egyesüléséből keletkezett. Vízgyűjtője dombvidéki jellegű, hossza 204 km. Fontos mellékága az Ér, amely az Érmeilék vizeit gyűjti össze. A Körösök vízgyűjtőjéhez tartozik a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A Fehér- és a Fekete-Körös egyesüléséből keletkezett a Kettős-Körös, hossza 37 km. A Kettős- és a Sebes-Körös összefolyásából pedig a HármasKörös, amely 90 km. TERMÉSZETFÖLDRAJZI FEJLŐDÉS? FOLYAMAT A Körösök jelenlegi vízhálózata (mint minden vízrendszer) a belső és külső földtani erők hatásainak eredményeit tükrözi. Az emoeri beavatkozások, a szabályozások - különösen az Alföldön - változtattak ugyan a folyók vonalain, de a Körösök vízrendszerét lényegében a földtani erők - a íöldké. T) .