A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

GALBÁTS ZOLTÁN: A Körösök szabályozása a kezdetektől a századfordulóig

reg emelkedése, süllyedése, az eróziós-akkumulációs folyamatok együttes hatásai - alakították ki. A mai folyók ősei már három millió évvel ezelőtt kialakultak, amikor a Körösök vízgyűjtője szárazulattá vált. Az ezt követő évmilliók alatt az Ös-Tisza általában megtartotta északkelet-délnyugati irányát, a Körösök azonban a legváltozatosabb utat járták be és behálózták az Alföld ezen részét. A FOLYÓSZABÁLYOZÁS KEZDETE A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN A jelenkorban a folyó menti sávok feltöltődése és a nagy területeket elöntö és lefolyást nehezen találó árvizek által létrehozott mocsárvilág volt a jellemző. A török uralom megszűnésekor a Körösök és a Berettyó vidékén 144.000 hektár volt vízjárta terület, vagy mocsár. A vizek szabályozására utaló első törvényes intézkedés a II. Mátyás által kiadott 1613. XXVII. t.c. volt, amely megengedte, hogy a vizek kiöntései ellen töltések épüljenek. Valószínű, hogy a Körösök völgyében már ekkor létesültek kisebb vízszabályozó művek, amelyek azonban csak helyi érdekű apró töltések lehettek. A török hódoltság, de méginkább az azt követő felszabadító háborúk alatt a Körös-vidék elnéptelenedett (Gyula visszafoglalása 1695.) és csak az 1800-as évek elején érte el azt a lélekszámot, amikor a termőföld növelése szükségesnek mutatkozott. Kezdetleges munkák nyomaira bukkantak a Sebes-Körös sárrétjén, ahol az 1790-es években végeztek csatornázási munkákat. Főleg a vármegyék (Békés, Arad, Bihar) próbálkoztak, de egy-két malom áthelyezésénél többet nemigen tudtak elérni. Az 1807. évi XVII. t. c. alapján 1808-ban királyi biztost küldtek ki a Körösök vidékére. Feladata főleg a vizek lefolyási akadályainak eltávolíttatása volt. 1815-ben a királyi udvar az ország vízügyeinek rendezését egy főigazgatóra és öt vizépítési felügyelőre bizta. Ekkor kapott megbízást Huszár Mátyás mérnök a Körösök rendezését célzó tervezet összeállítására. A műszaki feltételek az általa készített térképezés teremtette meg. A terv legfontosabb célkitűzése az árvízszint leszállítása volt, amelyet azonban nem - 33 -