A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. LACZAY ISTVÁN főelőadása: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI ÉS MŰVEI

vállalása, új stratégiák kialakítása útján tudok elképzelni. A kővetkező fejezet, a folyószabályozás és a környezeti Igények problémakörének felvázolásával, mindezek átgondolásához kíván hozzájárulni. 4. KÖRNYEZETI-ÖKOLÓGI

AI IGÉNYEK ÉS A FOLYÓSZABÁLYOZÁS A magyar folyószabályozás az Ismert 'hagyományos' célok érdekében már évszázados munkát végzett, mire az utolsó 15-20 évben a környezettel kapcsolatos uj igények világszerte és hazánkban ls megfogalmazódtak. Ezek létrejöttének okait Szigyártó dolgozata mélyrehatóan, vitára Ingerlő és megvitatásra érdemes módon elemzi (12). Az ökológiai szemlélet a vízfolyásokat olyan komplex rendszernek tekinti, amelyben valamennyi természeti, társadalmi, gazdasági követelmény, hatás, következmény egymással kölcsönhatásban van. A rendszerbe való beavatkozást az ökológiai Igények elsőbbsége, a megfordíthatatlan károsodások abszolút megelőzése. Illetve egyéb változások ellenőrzött kockázata határozza meg. Ha sem tisztázott, hogy a hagyományos vagy duzzasztásos szabályozás során a különböző ökológiai követelményekhez milyen konkrét hidraulikai, medergeometriai határfeltételek tartoznak, illetve a paraméterek mely tartományát kell megközelíteni vagy 'betartani'. Ezeket a részletkérdéseket a 'természetbarát', vagy természethez közelálló (naturnah) kialakítás általános igényelnek mélyén kell keresnünk. Mindezek a kérdések a Duna tervezett csatornázásával kerültek a magyar társadalom érdeklődésébek homlokterébe, de az új igények a hagyományos szabályozás módszereivel, eszközeivel, hatásával szemben is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. A folyószabályozás környezeti hatásán leegyszerűsítve azoknak a változásoknak az összességét értik, amiket általánosságban a - 13 -