A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KORNIS ATTILÁNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA főelőadása: A TISZA-VÖLGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA

lizálással. 1859 Poretti Flórián miniszteri tanácsos felülvizsgálatának eredményei "a töltésezési munkálatok fejlődése egyre jobban felülmúlja az átvágási munkák ütemét. A szabályozás során bekövetkező változások megfigyelése elmarad, csupán 1858. kisvizi vizszintrögzités. A mellékfolyók rendezése elmarad. A kiegyezés után a vizimunkálatok háttérbe szorultak,és a Tisza szabályozásának egy egészet képező ügyéről senki sem birt áttekintéssel". A folyószabályozási munkák helyzetéről leginkább az árvizek okozta károk felmérése után kaptak képet, igy az 1879. évi nagy szegedi árviz utáni jelentésben olvasható: "Az a nagy sietség, amellyel a töltések épittettek hátrányos volt, azok jó vonalbeli elhelyezésére, mint szerkezetükre nézve". Vastagságuk, épitési módjuk, magasságuk elégtelensége okozta részben a szegedi katasztrófát. A katasztrófa másik oka az átvágások végrehajtásának nem megfelelő módja: A Tisza mentén felülről lefelé haladva egyidejűleg több átvágás vezérárkának kotrását készitették el, az eséstől függetlenül azonos geometriai méretekkel. A folyón érkező nagyvizek nem az elégtelen méretű vezérárok bővítését végezték,hanem a régi és az uj meder együttes elfajulásához vezettek. Mig a nagyobb esésű szakaszokon végzett átvágások a terveknek megfelelően kialakultak, a kisebb esésű szakaszokon a fölülről gyorsan lezuduló árvizek szétterültek és tartósságuk növekedett. A szabályozás munkálatainak volumenét, eredményeit és hatékonyságát jól mutatja, hogy 105 átvágás (vezérárok) készült, mintegy 130 km hosszban, amelyből teljesen kifejlődött 39, jól fejlődött 22, és rosszul fejlődött 40, továbbá munkálatban van 6 . A szabályozás hatásának jellemző mérőszámai az I. táblázatban feltüntetett adatok. A szegedi árviz után az első teendők a töltés megerősitések voltak, továbbá az átvágások fejlettségének fokozása. 1891-1919. között Kvassay Jenő tevékenységéhez fűződik a végzett munka, jóval több, mint a megelőző félévszázad teljesítménye, konkrétan a védelmi célú szabályozási tevékenység befejezése . - 131 -