A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KORNIS ATTILÁNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA főelőadása: A TISZA-VÖLGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA

I.táblázat Folyószakasz Korábbi esés Megnövekedett esés Esés növekedés Tiszaujlak-Csap Csap-Tokaj Tokaj-Tiszafüred Tisza

füred-Csongrád Csongrád-Mortonos Mortonos-Titel 1,8 9,3 5.2 3.3 2,1 2,3 11,7 7.4 5,0 2.5 2,3 1,8 2,4 2,2 1,7 0,4 A hazai vizi munkálatok ebben a korszakban - és először a Tiszs-szabályozás továbbfejlesztésének programjában - érték el a tudományos megalapozottság, szervezettség és tervszerűség tekintetében Széchenyi álmát. Kvassay nemcsak a vizek kártételeit látta. A felsőbb szakaszok árviztároló hullámtereinek esetleges pótlását is szükségesnek tartotta. Az átvágások bár előnyösek, de a mederrendezés, mederrögzités elengedhetetlen. Ebben az időszakban kezdődnek a Tisza és mellékfolyói mentén az első országos magasságmérések; töltés, partok, keresztszelvények. Arvizjelző szolgálat kezdete. Ebben az időszakban megoldódik az átvágások anyamederré fejlesztése, továbbá meder és hullámtér rendezési munkákat végez, és csupán néhány uj átvágás készült. Néhány töltésbellebbezésre került sor. A Tisza-völgy ármentesitési munkáival birkózók számára "áratlan feladatként merüli fel a mentesitett területen jelentkező belvizek levezetésének uj problémája, ami a századfordulóra az ármentesitéssel egyenrangú és sulyu feladattá vált. Kvassay Jenő nagyszabású viziberuházási-folyócsatornázási programja azonban már a hajózással és öntözéssel való vizhasznositás megvalósitását is elő kivánta készíteni, de ezt a háború kitörése meghiúsította, sőt véget ért a Tisza egységes és tervszerű szabályozásának korszaka, ami a második világháború után a tudomány és a többcélú hasznosítási igényeknek megfelelően időről időre fellendült, és napjainkban is folytatódik. Hiszen az 1907. évi fejlesztési terv is azt mondta "a Tisza fo:3? -