A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KORNIS ATTILÁNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA főelőadása: A TISZA-VÖLGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA

vei és Tesnerrel bejárta a Közép és Alsó-Tiszát, és igy közvetlenül is megismerkedett annak súlyos helyzetével. Ez megszilárdította meggyőződését, hogy a szabályozás munkáját nem a Felső-Tiszán, hanem az egész Tisza-völgy egységes rendezése keretében kell és szabad csak megkezdeni. Az egységes szabályozás végrehajtása érdekében létrehozta a Tiszavölgyi Társulatot, amelynek alapszabályát érdemes idézni mai aktualitása miatt. "2.§. A társulat célja a Tiszavölgyet akkép szabályozni,hogy.folyóink káros kiöntései a lehetőségig megszüntessenek, mocsarai kiszorittassanak, sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és mennyiben a közállomány által továbbra is gyámolittatnék a kereskedés fő eszközévé váljanak..." Bár Széchenyi átlátta a feladat szükségszerűségét, a feladat nagyságát, sokrétűségét, a tervezés és a kivitelezés szoros összefonódását, zsenialitását, szervezőkészségét, népszerűségét és anyagi támogatását bevetette a munkálatok megkezdésébe, de a politikai és társadalmi, valamint gazdasági helyzet nem tette lehetővé az egységes tervek szerinti ütemezett kivitelezést, csupán az 1846.aug.27-én a dob-szederkényi átvágással a Tisza-szabályozás kezdetét. A Tisza völgy szabályozási munkái - korábbi és hozzá hasonló nemzetközi példák hiányában - keresztül haladtak a feladat minden buktatóján; a műszaki kérdésekbe

n, - alulról vagy felülről kezdjék a meder szabályozást, a rövidítés, - esésnövelés mértékének meghatározása, határ-, árvédelmi töltés szelvény; árhullám levonulási idő, mederállékonyság; szervezési kérdésekbe

n - tulajdon, gazdasági és politikai érdekek A Tisza-völgy szabályozásának mérföldkövei, eredményei és t

apasztalatai 1846.aug.27. Tiszadob-szederkényi átvágás, mely már a Vásárhelyi féle terv Paleocapa szerinti módosítása alapján kezdődött. Ez utóbbi alkalmazkodott a Tisza-völgy általános rendezésének tervéhez, de a többcélú hasznosítás fejlesztési terv szempontjait figyelmen kivül hagyta. A mérföldkövek meghatározója a történelmi és gazdasági helyzet. Az egységes terv helyett műszaki tervek készülnek,szakaszonként, a helyi érdekegyeztetéssel leginkább költségminima_ 130 -