A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KORNIS ATTILÁNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA főelőadása: A TISZA-VÖLGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA

tosságainak. A müveket ugy kell beilleszteni a meglévő helyszínrajzi és mélységi viszonyokba, hogy azok minimális költség, anyag és munkaráfordítással a kivánt, és csak a kivánt hatást fejtsék ki, és a vizfolyás energiáját a kedvező állapot kialakítására késztessék. A fent emiitett szabályozási módok közép, ill. kisvizi szabályozások esetében alkalmazhatók. A nagyvizi, azaz árvizi szabályozásnak azt nevezzük, amikor a völgy fenék egy részét árvédelmi töltéssel kettéosztjuk; hullámtérre és mentett oldalra. Az árvédelmi töltés vonalvezetését már nem csupán az áramló viz, ill. a levezetendő vízmennyiség határozza meg, sőt a legtöbb viszályt ennek megtervezése okozta. A Tisza-völgy szabályozásának néhány momentuma A Tisza völgyében a korábbi századokban végzett kisebb-nagyobb ármentesitési és folyószabályozási munkálatok a gazdaségi és műszaki fejlődés akkori szintjének megfelelően csak helyi jelentőségűek voltak, inkább csak egyes értékesebb területek, főleg települések belsőségeinek védelmét szolgálták, sem az árvizek szétterülésében, tárolásában, sem az egyes folyók lefolyási viszonyaiban nem okoztak lényeges változást. A folyószabályozások és ármentesitések története elválaszthatatlan az árvizek történetétől, a munkálatok fejlődése, előrehaladása az ismételten bekövetkező árvizekkel kapcsolatos. (Ez napjainkban is igaz.) Jól látható ez a legnagyobb alföldi város, Szeged esetében. A korábban nagy területeket megöntöző, és ezáltal a rideg állattartást felvirágoztató árvizek és a halász-pákász lakosság megélhetését biztosító mocsárvilág - a népesség szaporodásával, a gazdasági élet fejlődésével - a haladás egyre tűrhetetlenebb tényévé váltak: akadályozták a gabonatermelés és az árucsere kiterjesztését, és általában a lakosság gazdasági és kulturális felemelkedését. Az ismétlődő árvizek hatására a közvélemény is egyre erőségben sürgette a szabályozás és ármentesítés megindítását. A feladat nagyságát, jelentőségét és buktatóit azonban kevesen látták, és senki nem látta olyan világosan, mint gróf Széchenyi István. A szabályozás előkészítése érdekében Széchenyi Vásárhelyi_ 129 -