A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez

kapcsolatos hidrológiai kutatások. Különösen fontos e forrásértékű munkák közül Geszlerné Szentpáli Agnes /1984/ által publikált dolgozat az 1957 és 1978 évi részletező adatokkal. Ezeket vázoltuk . fel az 1. sz. grafikonon., hogy a nem szakértők számára is vizuálisan érzékelhető legyen az a katasztrofális változás, mely a karsztvizrendszerben végbement. A két vizsgálati idő között 21 év telt el, közben a hidrogeológiai rendszerből természetes forrásokon át, - köztük a budapesti hévforrásokon, a Hévizi-tó-n stb. keresztül távozó viz aránya 52,1%-ról 10,5 a-ra csökkent. Ezen idő alatt hetvenhétszeresére nőtt a ilyirádon kiemelt viz mennyisége, messze meghaladva körzetének teljes csapadékviz bevételét és óriási területen nagyarányú karsztvizszint-süllyedést okozva. A teljes karszthidrolőgiai egységből utánpótlási fedezet nélkíiJ kiemelt viz mennyiségót csupán közelítő számitások alapján becsültük. A bizonytalanság egyik alapvető oka az utánpótlás arányainak meghatározásából is adódik. Ugy véljük, hogy az utolsó 40 év csapadékbeszivárgásának mennyiségi átlagát 500 m

J/min. kc rülinél többre nem vehetjük. Ezt gyakorlatilag kizárja a természetes és mesterséges viz-távozás ás karsztvízszint süllyedésén« méreteiből számított, pontosabban valószínűsített bevételi lehc tőség. - Sok jel viszont arra mutat, hogy a valósághoz a kb. 4í m /min bevétel áll közelebb. Ezeket figyelembe véve a következe értekeket kapjuk a fedezet nélkül kiemelt vizre /ismét csak közelítő pontossággal/: 1950 - 1960 között 1981 - 1970 1971 - 1930 1931 - 1990 1950 - 1990 között 4,390 km

J karsztvizhiányt hoztunk létre a karsztvizrendszerben 0,440 km

3 /480 m

3/min mellett/ 1,300 " - " 1,571 " - » 1,579 " - " -50-