A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez

3 Ha viszont' 500 m /min beszivárgás! utánpótlódással számolunk, ugy a következő értékeket kapjuk: 1950 - 1960 között 0,324 km

3 1961 - 1970 " 1,146 1971 - 1980 " 1,466 1981 - 1990 " 1,472 3 1950 - 1990 között 4,408 km hiányt hoztunk létre a fedezet nélküli karsztvizkiemelésekkel A hatást a tapolcafci, a tatai, a balatonfelvidék forrásai elapadásával, a falvak sorában a kutak elapadásával, - a budapesti hévforrások, a Hévizi-tó katasztrofális hozamcsökkenésével jelezte vissza a természet. Ezek után hogyan értékeljük azokat a véleményeket, amelyek az okokat keresve az ég felé mutogatnak, vagy a valóság okoktól távol keresik a magyarázatot? A mellékelt táblázatokból valóban leolvasható az utolsó 2 évtized csapadékhiányainak mértéke, de nem olyan arányban, mint egyes szakértők véleményezik. Elgondolkoztató viszont a valóság. A Nvirádon Ba-0 fölött + 5 5 m-en a Tatán -"- alatt - 30 -"a Kincsesbányán 3a-0 alatt - 100 m-en végzett bányaművelést egy csapadékosabb periódus megnövelt vízkivételre kényszerit. Ez a lineáris korreláció ismerhető fel a csapadékviszonyokat és a vízkiemeléseket szemléltető grafikonok egybevetésekor. Ez persze logikus is. Nagyobb beszivárgás, nagyobb vízkivételt kiván. Vizsgáljuk meg röviden Hyirád és a Hévizi-tó karsztvizkapcsolatának alakulását, mert e kérdésben nagyon sok a megtévesztő érvelés. Az első kérdés az, hogy a Hévizi-tó vizutánpótlási kérdése az egyetlen probléma, vagy csupán az egyik? Mi ugy véljük, hogy a tét az egesz karsztvizrendszer jövője, a mostani millió és a jövő millióinak vízellátása miatt is. -51-