A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez

o Vizhozaraa 1953-ig 23 és 49 m /min között ingadozott, mely 1989-ig q 17,4 m /min-ra zuhant. Sajnos, csökkent vizének hőmérséklete is. Ezzel szemben Nyirádon 1957 és 1978 között 21 év alatt 77-szeresére nőtt a bányaviz kiemelése, messze meghaladva a térség teljes csapadékviz utánpótlását. A Nyirád és Héviz karsztvizkapcsolatát illetően éles vitákra került sor a sajtóban és különböző fórumokon. Idézünk néhány VITUKI adatot: Nyirád vízkiemelése 1939-ben 270 m /min volt /ez a hidrogeológiai egység vízmérlegében 43,9%/. A Hévizi-tó vizhozama 13,9 3 3 m /min /3,1%/, a Hévizi termálkutak vízkiemelése 1,7 m /min /0 ,3%/, o - a Héviz környéki ivóviz /hideg/ kiemelés 2,5 m"Vmin /0,4% volt/. Az viszont kétségtelen tény, hogy a nagyarányú karsztvizkiemelések következtében megváltozott hidrodinamikai viszonyok érzékenyebbé tették a Tó vízhozamát a csapadék-változásokra és a közeli vízkivételekre . Megvizsgáltuk a térség vizutánpótlási változásait 34 csapadékmérő állomás adatai alapján az egész évszázadra. Az eredmények messze esnek a Miskolci Műszaki Egyetem és néhány vízügyi szakértő értékelésétől, de a két utolsó évtized csapadékátlaga az évszázadi átlaghoz viszonyítva valóban csökkent. Vízmintákat gyűjtöttünk be a 3akony és a hévizi térség kutjaiból, forrásaiból és vízmüveiből. A mintákat korszerű eszközökkel vizsgáltuk. A csatolt eredmények jelzik egyes N-formák és toxikus elemek feldusulását, de még tűrhető határokon belüli mértékben. A jövőt illetően az a véleményünk, hogy a karsztvizrendszer vízmérlegének tervezésénél az alábbiakat kellene figyelembe venni: 3 - A 480 m /min csapadékutánpótlásra tervezett hasonló mértékű természetes és mesterséges vízelvonás véglegesítené az ökológiai katasztrófát. 3 - A 480 m /min fölötti vizbevétellel számolva a fedezet nélküli vízkiemelést folytatnánk, mely végzetes környezetvédelmi tévedés lenne. - A vízkivételi arányok tervezésénél korunk generációs kötelessége az elherdált köbméter milliárdok törlesztése is. Ez adhat reményt a környezeti károk mérséklésére a nagyobb katasztrófák elhárítására. -46-