A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez
Gondolatok, adatok a Dunántuli Középhegységgel összefüggő karszt vizrends zerr61 Az utóbbi időben felerősödő szakmai vita.ismét ráirányitotta a figyelmet a Dunántuli Középhegységben évtizedek óta folytatott nagyarányú bányavizkiemelések és a Hévizi-tó hozamcsökkenésének kérdésére. Tudományos fórumokon és a szaksajtóban is vitatják, hogy milyen arányú volt és milyen ma a hidrogeológiai kapcsolat a nyirádi vizkiemelések és a Tó hozamváltozása között? Vitatják, hogy nem volt-e téves döntés a nyirádi bányavizkiemelést leállitó 1389 év tavaszán hozott kormányhatározat! Ha igen, ugy elképzelhető-e a nagyviz-kiemeléses bányamüvelés folytatása jelentősebb környezetkárositás nélkül? Egyáltalán hol van az elviselhető környezetkárositás határa és hol húzható meg a jogosnak tekinthető vállalati és az ugyancsak jogos társadalmi érdek közötti határ? Ugy véljük, hogy a témában illetékes vizügyi szakemberek által végzett, részben az érintett iparág igen jelentős anyagi támogatását is élvező kutatások nyomán elégséges tudományos ismeret és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel a felmerült vitás kérdések nagyrészének szenvedélymentes, tárgyilagos megválaszolására. Az aktuális lépéskényszerek miatt sem halaszthatók bizonyos szembesülések a tényekkel, ha nem akarjuk figyelmen kivül hagyni a hosszutávu társadalmi érdekek, - igy környezetvédelmi érdekek - prioritásának érvényesítésével kapcsolatos generációs kötelezettségeinket. Mielőtt tovább folytatnánk eszmefuttatásainkat, szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy vizsgálódásainkat minden nemű hivatalos anyagi támogatás nélkül, társadalmi feladatként végeztük. Felhasználtuk viszont azokat a tudományos eredményeket, amelyeket részben a szakirodalomban elértünk,, részben az adott keletkezési időben bizalmas információkként kezeltek, de később hozzáférhettünk. -47-
