A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

kikötő épült meg, zömmel vállalati üdülőhöz kapcsolódva. A privatizáció kapcsán a BVFP célkitűzéseit újra kell értékelni . A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program előirta, hogy a Balatonba torkolló kisvízfolyásokon torkolati vízvédelmi rendszereket kell létesíteni. Klingné Ábrahám Judit - Kling István - Bukovszky Györg

y dolgozatában "a Séd tipusu kisvízfolyások vizminósénvédelmi célú torkola

trendezésének tapasztalata

i"-rél ir. A Vörösberényi, a Lovasi, a Csopaki, az örvényesi Séden és a Burnót patakon létesített rendszereket ismertetik, javasolják a tápanyageltávolitás hatásfok vizsgálat helyett a kémiai és biológiai célvizsgálatok végzését a torkolati nádasállomány és a vízfolyás kapcsolatára és a tározók makrovegetációjának megfigyelését . Végezetül megemlékezünk "

egy páncélszekrénybe zárt tervről a Balaton cutrofizációs és vízgazdálkodási viszonyainak javítására

", amelyről Horváth Vilmo

s tudósít bennünket. A terv a Keszthelyi öböl lefűzését tartalmazza a Balatonról. Az .1979-ben végzett vizsgálatok három irányban folytak: - tározás a Keszthelyi-öbölben a tő vizháztartási viszonyainak javítása érdekében, - a tározás hatása a Keszthelyi-öböl és a Balaton vízminőségére, - a Kis-Balaton visszaállításával kapcsolatos kérdésekkel való összefüggés vizsgálata. A Keszthelyi öbölbeli tározást 3 változatban dolgozta ki. A jelenlegi 2,3 m átlagos mélység helyett 3,0'illetve 3,9-re nőne a vizmélység, ami által a Balaton hasznosítható készlete 70 millió m3-rel nőne. Az öböl lezárásához a gátba beépíthető anyag az öböl 25 cm-es kotrási anyagának elhelyezését -25-