A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

oldaná meg. A megemelt vízszint miatt IG db szivattyútelepen 5,2 millió m3 belvizet kellene • Balaton medrébe visszaemelni. Az elzárűs hatása a Balaton vízminőségére nem meggyőző; a Kis-Balaton megépitését az eutrofizációs hatások kivédésére mindenképpen megvalósításra javasolja. Az elzárás 300 m széles koronája nagy szárazulatot eredményez, az u.n. Síjrf

n'

t

&gcl partot. Véleményünk szerint a Keszthelyi öböl a Balaton részeként nagyobb értékű területet jelent, üzemeltetési kérdései pedig jelenlegi állapotában összehasonlíthatatlanul egyszerűbbek. így ez a téma csak mint ötlet érdekes, aktualitását elvesztette. Velencei-tó Hazánk harmadik legnagyobb tava a Velencei-tó. Az aszályos időjárás következményeként két év óta vízállása a szabályozási szint alatt van. Nem véletlen, hogy vizháztartási problémáival két dolgozat is foglalkozik. Bukovszky Györg

y dolgozata a "Velencoi-tó vízgazdálkodásának vázlatát

" adja az "

elmúlt két évszázadba

n." A munka számos uj alalékkal szolgál a tó történetéről a XV. sz.-tól kezdve napjainkig. A XVIII. sz-ban kezdtek intenzivebben vízrendezéssel foglalkozni, akkor

rendezték a Császárviznek a torkolatát, amely ettől kezdve nem a Fertőbe ömlött, hanem a tóba, megemelve annak vízszintjét. Ekkor vetődött fel a tó lecsapolásának gondolata is, amit később a tulajdonos káptalan ellenzésére elvetettek. A Velencetavi Halászati Társaság kezdeményezésére megépítették a mult század végén a dinnyési zsilipet. A tó 106 évenkénti kiszáradását a levéltári kutatásokkal nem lehet bizonyítani. -26-