A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

A Balaton vizháztartási idősorát vizsgálva megállapították, hogy a Balaton hasznosítható vízkészlete X-IV. között 78, V-IX. között 32 millió m3, az éves 187 millió m3 80 !í-OS előfordulási valószínűséggel. Tekintve, hogy a nyári vízfogyasztás ezt az értéket meghaladja, nem lehet egyszerű vízmérleget készíteni. Gilyénné Hofer Alic

e egy modellt állított fel a Balatonra, és azt vizsgálta.a vizmérlegidósor szimulációjával, hogy hogyan változik a vizállásidősor a vízkivételek hatására, a különbözG tipusu társadalmi igények kielégítésének mekkora a várható értéke. A vizsgálatnak az adott aktualitást, hogy a lakossági vízigény, amit a tóból kell kielégíteni jelenleg 16 millió m3, de ez a századfordulóra 53 millió m3-re nő. A vizsgálat megállapította, hogy a vizszinttartás biztonságát a tavaszi magas vízállások tartásával jelentősen növelni lehet. A Balaton fő problémáját az eutróf vízminőség okozza. A külső összes foszfor terhelés az utóbbi évtizedben 320 t/évről 180 t/évre csökkent a szennyvíztelepek szennyvizének elvezetése hatására, a vízminőség romlását okozó N-kötő kékalgák mennyisége azonban tovább nőtt. A látszólagos ellentmondás oka a tó belső, üledékbűi eredő foszforterhelése, amely alig változott. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Fejér Vilmos - rtr Gorzó Györny "A keszthelyi öböl rekreációja

" c. tanulmánya. A Keszthelyi öbölben mintegy 26 km2-en 4,8 millió m3 mederüledéket kell kiemelni a felső 15-20 cm-es rétegből. Az áramló iszap megfogására 1,8 millió m3 iszapcsapda létesítését javasolják. A heterocisztás kékalgák spóráját a kotrás eltávolitja, így a mai nagy vizvirágzások megszüntethetők lennének. -23-