A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GÁBOR: A rothasztott szennyvíziszap komposztálása
BEVEZETÉS A becslések szerint Magyarországon évente 3 millió n ?, jelentős menyiségú növényi tápanyagot és szervesanyagot tartalmazó kommunális szennyvíziszap képződik. E biomassza mezőgazdasági felhasználását részben közgazdasági ténvező k (szállítási költség, célgépek hiánya) nehezítik, másrészt a közvélemény - nem alaptalanul - tart az iszaphasznositással járó környezeti ártalmaktól (patogen mikroszervezetek szóródása, a talajok nehézfém-szennyeződése, az ivóvízkészlet elnitrátositása). Helyesen eljárva a komposztálá s a szennyvíziszapot megjelenésében elfogadható, kórokozómentes, könnyen kezelhető, csak nehezen bomló szervesanyagot tartalmző termékké alakítja. A szennvviziszapkomposzt javítja a talaj szerkezeté t növényi tápanyagforrásu l szolgálhat, továbbá növekvő stabilitású humuszanyagainál fogva jelentős környezetvédelmi kapacitássa l rendelkezik. A komposztálás lényege, hogy a szervesanyagnak könnyen bontható állapotából nehezen degradálható, megnövekedett mértékben aromás karakterű, humifikált szerves komplexet nyerjünk. A komposztálás mikrobiológiai folyama t, amely az átalakítandó szervesanya q, a leveg ő, a mikroorganizmuso k és a nedevessé q kölcsönhatása eredményeként hőtermeléssel jár. A képződő fermentációs hő egyrésze a komposzt prizmákban konzerválódik és kb. 55 °C-ig növeli biokémiai reakciók sebességét. ' - 305 -
