A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GÁBOR: A rothasztott szennyvíziszap komposztálása

A rothasztott szennyvíziszap forgatott prizmás komposztálására a hazai gyakorlatban nem találtunk hivatkozást. Az anaeroD módon már stabilizált szennyvíziszap komoosztálhatóságának megítélésében általában is sommás vélemények tapasztalhatók. Benedek Pál

t (1.) idézve:"...az abból készült prizmák hőtermelése magától nem is indul be. Inkáoo a kommunális szemét kiegészítő anyagként használják, ahol keverve a nyers komposztkeverék nitrogénés nedvességtartalmát szabályozza..." A Székesfehérváron naponta képződő mintegy 30 m^-nyi rothasztott iszalepén

v víztartalma a centrifugálást követően is még mindig 75-80 . A telepi depóniába kijuttatva ez a talajon szétterül, s. a felületén képződő 2 - 3 cm vastag kiszáradt réteg alatt fő tömegében, akár fél éven keresztül is pasztaszerű marad. Hau

g (2)a műszaki irányelveiben úgy véli, hogy a préselt iszap komposztálhatóságát az iszaoszárazanyaqra jutó iszapviztartalo

m határozza meg döntően. Eszerint, ha a viztömeg/szervesanyag-tömeg 10, akkor az iszap energiatartalma elegendő a biológiai oxidáció meleltt a komposzt szárításához is. Haug elveit szemelótt tartva úgy gondoltuk, hogy a Székesfehérváron képződő iszaplepény a rothasztás ellenére is komposztálható. l.sz. komposztálási kísérlet Alapinformációk hiánya miatt döntöttünk úgy, hogy a klasszikus keverési arányo

k mellett is megvizsgáljuk a rothasztott iszap komposztálhatóságát. június 15-én 40 m' firss anaerob stabilizált iszapot apritatlan búzaszalmáva

l kevertünk úgy, hogy a végső keve' - 306 -