A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI FOKOZATOK ÉS HATÁSUK AZ ELHELYEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS ANYAGOKRA A szennyviztisztitási fokozatok hatását a mezőgazdasági befogadó szemszögéből kiemelten fontos anyagok változására az l.sz.ábrán tekintjük át. A mechanikai tisztitás elvégzésére, az elhelyezés előtt általában szükség van. Ez a beavatkozás biztositja az elhelyezés technikai feltételeit. A biológiai fokozat - akár aerob vagy anareob megoldású - legfőbb célja, hogy a szennyviz szervesanyag tartalmát nagyrészt eloxidálja, nitrát tartalmát részben csökkentse. Ezzel az elhelyezés számára egyik fontos tápanyagforrás nagyrésze megsemmisült. A harmadik fokozat során az élővizek eutofizációjának megakadályozására a viz foszfát tartalmát kell csökkenteni. Az általánosan alkalmazott kicsapó vegyszerek segítségével kapott, vas-aluminium foszfátok a növények számára felvehetetlen csapadékot képeznek. Itt szintén elveszett a hasznositás számára fontos tápanyag. A tisztitási folyamatok egyik fő szempontja a szállitási költségek csökkentése érdekében az iszapok víztartalmának elvonása. Az iszapelhelyezés számára igy a hasznositható vízmennyiség fokozatosan csökken, pedig egyes területeken ez az egyetlen igénybe vehető vizpótlásra tolhasznáIható forrás. Az iszap szárazanyagtartalmának növekedésével a mezőgazdasági elhelyezés technikai feltételei is tovább romlanak. A mechanikai tisztitóból kikerülő WO-4 \ szennyvíziszap talajfelszíni illetve talajinjektálásos elhelyezése jól kivitelezhető. A biológiai tisztitás során keletkező W=4-10 \, illetve iszapsűrítés, préselés során kapott W = 25-35 '-í-os iszap olyan konzisztenciájú, melynek ideig' - 296 -