A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

lenes tárolása, kiszórása, folyamatos bedolgozása'a befogadó számára, már körülményesebb. Az elhelyezés kritikus pontja a nehézfémtartalom . Ennek relativ koncentrációja az egyes tisztitási folyamatok után növekszik, hiszen a tisztítási hatásfok az egyes tisztítási fokozatokban nehézfémtartalomra nézve alacsony. Ilyen szempontból a potenciális veszély a befogadó számára nő (mégha az a megengedett határérték alatt is van). Egy másik kritikus pontnak tekinthető a szerves mikroszennyezők főleg a PCB, halogénezett nem halogénezett hidrocarbonátok vizsgálata. Ez annál is inkább egy jelentós környezeti kockázat, mivel ezen anyagok előfordulását a szennyvíziszapokban a nemzetközi szakirodalom már régen leirta (Bouwer, Perry, Rice 1983), ugyanakkor hazánkban a PAH tartalmon kivül más ilyen jellegű anyagokra határértékek nem adottak (FM, Ágazati szabvány 1990). A fentiek után, még azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tisztítási fokozatok beruházási, üzemeltetési költségei többszörösen meghaladják az azt megelőzőét (Benedek 1981). Az l.sz.ábrán feltüntettük a mesterséges (mechanikai-biológiai-kémiai) és termeszetes (talaj-növény) tisztító rendszerek és a vizsgált alkotó elemekre történő terhelhetőség viszonyát is. " - 297 -