A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

lenes tárolása, kiszórása, folyamatos bedolgozása'a be­fogadó számára, már körülményesebb. Az elhelyezés kriti­kus pontja a nehézfémtartalom . Ennek relativ koncentráci­ója az egyes tisztitási folyamatok után növekszik, hiszen a tisztítási hatásfok az egyes tisztítási fokozatokban ne­hézfémtartalomra nézve alacsony. Ilyen szempontból a po­tenciális veszély a befogadó számára nő (mégha az a megen­gedett határérték alatt is van). Egy másik kritikus pont­nak tekinthető a szerves mikroszennyezők főleg a PCB, ha­logénezett nem halogénezett hidrocarbonátok vizsgálata. Ez annál is inkább egy jelentós környezeti kockázat, mivel ezen anyagok előfordulását a szennyvíziszapokban a nemzet­közi szakirodalom már régen leirta (Bouwer, Perry, Rice 1983), ugyanakkor hazánkban a PAH tartalmon kivül más ilyen jellegű anyagokra határértékek nem adottak (FM, Ágazati szab­vány 1990). A fentiek után, még azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tisztítási fokozatok beruházási, üzemeltetési költségei többszörösen meghaladják az azt megelőzőét (Bene­dek 1981). Az l.sz.ábrán feltüntettük a mesterséges (mecha­nikai-biológiai-kémiai) és termeszetes (talaj-növény) tisz­tító rendszerek és a vizsgált alkotó elemekre történő ter­helhetőség viszonyát is. " - 297 -

Next

/
Thumbnails
Contents