A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

A növények P-koncentrációit értékelve azt tapasztaltuk, hogy a legkisebb dózis hatására is szignifikánsan növekedett a P-koncentrációja a növényekben. Az adatok alapján azt mondhatjuk, hogy ez a növekedés talajtípustól függetlenül hasonló intenzitású volt. Összhangban a talaj P-koncentráció növekedésével, ahol szintén nincs különbség a két talajtípus között. A K-koncentráció szempontjából a két tesztnövény eltérően viselkedik. A mustár K-koncentráciöja a legnagyobb dózisú kezelések (1-3.) hatására egy nagyságrenddel csökken. Kukoricánál ilyen drasztikus és egyértelmű változást nem mértünk. Lápos réti talajon a kisebb dózisok (5-6.) hatására kis mértékben emelkedett a kukorica K-koncentrációja, barna erdőtalajon pedig az 1,2,4. kezelések mutatnak koncentráció növeló hatást. A Na-koncentrációja a két növényben egy nagyságrenddel eltér egymástól. A kukorica Na-koncentrációja 100-as nagyságrendű és a kezelések hatására gyakorlatilag szignifikáns változást nem mutat. A mustár Na-koncentrár

iója ezres, néha tízezer ppm-es nagyságrendű, s a kezelések hatására már a legkisebb dózisnál (6. kezelés) is szignifikáns növekedést mutat, ami minimálisan is 1000 ppm nagyságrendű. Ez a nagymértékű, a kezelések hatására bekövetkező, szelektív Na felvétel szerepet játszhat a talajok Na

+ koncentrációjának változásában. 3.2.

Kisparcnllás kísérlet eredményei A kisparcellás kezeléseknél az egyes parcellák talajai nem mutattak szignifikáns különbséget a pH értékek alapján. Elmondható tehát, hogy az adott dózisban adagolt szennyvíziszap egyik formája sem változtatja meg a talaj pH értékét. A parcellák talajaiban megvizsgáltuk a növényi tápelemek koncentrációját. A N kivételével a könnyen oldható, a növények számára hozzáférhető tápelemeket határoztuk meg. A kezelések hatására szignifikáns különbséget a következő tápelemeknél észleltünk: P, Fe és Na. Mivel műtrágyát nem alkalmaztunk, ezért a kedvezően jelentkezett trágyahatás, amely a kezelések hatására a talajban a növények számára felvehető P megemelkedett koncentrációjának tudható be. (Ez szignifikánsan csak a "sűrű" iszapos kezeléseknél mutatkozott.) Kedvezőtlenül alakulhat a Na-koncentráció a talajban az ismételt többéves szennyvíziszap elhelyezésekor. (Ehhez a későbbi vizsgálataink szolgáltatnak majd adatot.) A kezelések következtében a talaj Al-koncentrációjából nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket. A parcellákon elvetett kukoricanövények jól fejlődtek. A termésben szig' - 289 -