A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

1.ábra Tenyészedényes kísérlet. 1989 mustár barnaerdötalajon c 1) •o Méréseink alapján az AlP0

4-on kívül az iszap 0,5 ppm mennyiségben tartalmaz könnyen felszabadítható Al'

+-okat (pl. maradék adszorbeált AL2(S0

4)J), melyek már 1 pH értéknyi változás hatására is elmozdulnak, a növények számára felvehetövé válnak. Az így bevitt Al^

+ ionok növelik a talajok potenciális savasságát is. Ez persze függ az adagolt dózistól. A tenyészedényes kísérletben az edényben lévó földhöz viszonyítva hatalmas dózisokkal dolgoztunk (ld. módszertani fejezet). Minden talajtípuson minden tesztnövénynél szignifikáns Al-koncentráció növekedést tapasztaltunk (pl. 2.ábra) ami egyrészt az iszap "szabad" Al tartalmának, másrészt a gyökérsavak feltáró hatásának következménye. Tenyészedényes kísérlet 1989 mustár barnaerdötalajon