A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban
koncentráció, ez a növekedés jelentősebb, de csak a legnagyobb dózist kapott 1. kezelés esetében szignifikáns. Hibát okozhat az értékelés esetében a csapadék hatására kimosódó, nem mért N mennyisége. Az iszap hatására bekövetkező változások közül legdrasztikusabban a Pkoncentrációja növekszik meg. Mindkét talaj esetében az 1., 2 . és 3. kezelések hatására több nagyságrendes növekedést tapasztaltunk. Ez a P mennyiség az iszap szabad, ammoniumlaktát rázóoldatban feloldódó, növények számára könnyen felvehető része. Méréseink szerint az iszap összes P tartalma 33g/kg, ebből mintegy 7g/kg a könnyen felvehető P. Ettól a mennyiségtől tapasztaljuk a szemmel is jól látható termés növekedést, amely a növény zöld tömege ircllett annak termését is növeli. Iszapkezelés hatására a talaj K-koncentrációja nem mutat szignifikáns növekedést. A Na +-koncentrációt tekintve a talaj ammoniumlaktát oldható Jiakoncentrációja a barna erdőtalajon nem mutat szignifikáns növekedést. A lápos réti talaj esetében a kontrollhoz képest ipintegy 50-60 mg-os szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a kezelések hatására. A különbség feltehetően a talaj szervesanyag és Na + tartalom egyensúlyának iszap hatására bekövetkező felborulásából adódhat. Ez az egyensúly eltolódás fokozott Na + kimosódással jár. A többi vizsgált tápelem (mező- és mikroelem) tekintetében a kezelések lényeges eltérést nem okoztak a kísérleti talajokban. 3.1.2. Tej5Ztn^vénvel< termj5s£r£dményeinek_éj> ^á£elerk£n£errtrá£ij5i£aj< _al_akuA növények csíraszám alakulásában a kezelések hatására szignifikáns különbség gyakorlatilag nem alakult ki. Nem számolhatunk tehát az iszap csírázásgátló hatásával, az alkalmazott magas dózisok mellett sem. A növének által termelt biomassza mennyisége már jelentősen eltér az iszapkezelések hatására. A kukorica száraztömegét jelentősen növelte az iszapkezelés. A barna erdótalajon ez a növekedés már a 4. kezelésnél jelentkezeik, míg a lápos réti talajon ez csak a 3. kezeléstől szignifikáns. A talaj vizsgálatok alapján ez a termésnövelő hatás az iszap szabad P tartalmának köszönhető. Ebből a szempontból az iszap P trágyaként alkalmazható. A mustárral végzett kísérlet is az előbb leírt eredményekre vezetett (1. ábra). ' - 287 -
