A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

A talajmintákat a .szabványnan előírt náción készítettük elő, majd a homogenizált mintákból arraonlaktát oldattal végeztünk rázatást s ebből határoztuk reg a tápelemeket. A növényminták vizsgálata: a kukorica leveléből, szárából és szemterméséből mintát vettünk, rrelyet 105°C-on súlyállandóságig szárítottunk, rajd aprítottuk, homogenizáltuk. Az így előkészített mintát 550°C-on 4 órán keresztül hamvasztottuk. A hamuanyagból sósav-salétromsavas feltárással törzsoldatot készítettünk, melyből AAS IN atomadszorpciós spektro-fotométerrel a következő elemeket határoztuk meg: X, Na-ot emissziós üzemmódban a Ca, Mg, Fe, Mn, Zn koncentrációját pedig adszorpciós üzemmódban (2.,Iá.). A li és a P koncentrációját Contiflo-sorozatanalizáló műszeren végeztük. A minta előkészítése eltér a fent leírtaktól. A homogenizált mintákat tömény kénsavas feltárással roncsoltuk, inajd ebből készítettünk törzsoldatot. Mértük továbbá a kisérlet különböző kezeléseinél a növények magasságát, a zöldtömegét, száraztömegét és ezerszemtömegét parcellánként. Mind a talajminták, mind a növényminták feldolgozása, s az elemek meghatározása regielel az ide vonatkozó érvényes szabványok előírásainak. A szennyvíziszapok aluminiumtartalmának meghatározását mindkét feltárási módszerrel elvégeztük (cc. HjSO^-as, ill. hamvasztásos módszerrel). A minták alumíniumtartalmát Varian AA-300 atomadszorpciós spektrofotométerrel mértük grafitküvettás üzemmódban. Tájékozódó jellegű méréseket végeztünk a miiták egy részéből ICP spektrométerrel (3.táblázat). Az adatpkat IBM AT kpmpatibilis számítógépre vittük és a további feldolgozáshoz rendeztük. A kapptt mérési eredményeket egytényezős varianciaanalízissel, t- próbával értékeltük (18.). 3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A kprlátozott terjedelem miatt csak a fontosabb kutatási eredményeket ismertetjük és csak néhány ábrát, ill. táblázatot tudunk bemutatni. 3.1. A tenyészedényes kísérletek eredményeinek értékelése 3.1.1.Talajok A tenyészedények talajának N-koncentrációja szignifikáns növekedést mutat. Lápos réti talajon ez a növekedés 1. és 3. kezelésnél szignifikáns, s a kontroll eredetileg is magas N-koncentrációjához képest elenyésző. Barna erdőtalajon, ahol a kisebb szervesanyagtartalom miatt alacsonyabb a N-286 -