A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

1. táblázat: A szennyvíziszapkezelések dózisai kezelésszám ismétlések száma iszapmennyiség szárazanyag t/h

a m

l/ha 1 3 32,1 249,6 ' sűrű 2 3 21,4 164,6 3 3 10,7 82.3 4 3 2,32 146,6 híg 5 3 1,74 109,9 6 3 1,16 73,3 kontroll 7 3 0,0 0,0 A parcellák kijelölésekor nem követhettük a véletlen blokk elrendezést (18.) részben a fokozatosan növekvő dózisok szegélyhatása miatt, másrészt a kísérlet többéves volta miatt (kumulatív hatások érvényesülése). A kístrletünk így szabályos blokkokból épül fel. Az első kutatási évben (a szennyvíziszap hatásainak zavarmentes értékelhetősége miatt) a területen nem alkalmaztunk tápanyagkiegészítést, nem történt műtrágyázás. A kisparcellás kísérletek mellett tenyészedényes vizsgálatot is végeztünk két tesztnövénnyel: kukorica (Zea mays), fehér mustár (Sinapis alba). A 0,03 m^ felületű 4 dm-* térfogatú tenyészedényeket a szennyvíziszappal előzetesen egyenletesen összekevert barna erdőtalajjal és lápos réti talajjal töltöttük fel. A szennyvíziszapot megemelt dózisokban a következő mértékben adagoltuk a tenyészedényekbe: 2.táblázat szárazanyag kezelésszám ismétlés dmi iszap/edény mi iszap/ha g/edény t/ha 1 3 0,92 293 0,12 38,09 sűrű 2 3 0,69 220 0,09 28,6 3 3 0,46 147 0,06 19,11 4 3 2,55 494 0,04 7,81 híg 5 3 1,03 329 0,02 5,2 6 3 0,52 165 0,01 2,61 kontroll 7 3 0,0 0 0,0 0,0 Vetés után egy hónappal a tesztnövényeket learattuk, lemértük a fitomaszsza zöldprodukciót, a szárazanyag tömegét majd tápelemakkumuláciős vizsgálatot végeztünk. Ugyanezen tápelemvizsgálatokat (lásd részletezve később) elvégeztük a tenyészedények talajainál, valamint a szabadföldi kisparcellás kísérletek növény és talajmintáiból is. -285 -