A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

növényi szervekben nem tükröződik a; iszappal Ss juttatott Na mennyisége. A rcustárnál az ellenkezőjét tapasztaltuk. Ezek alapján várható, hogy a szennyvíziszap alkalmazhatósága függ a kultúrnövény fajától. A kezelések hatását vizsgálva nem találtunk szignifikáns különbségeket a kisparcellás tesztnövények levelesen, száráoan és szemtermésében lévő alumínium koncentrációban. Ez egyúttal nem jelenti azt, hogy a kukorica növények az alkalmazott dózisok mellett a oarna erdőtalajon nem vettek fel több alumíniumot, mint a kezeletlen kontroll területen, csupán arról van sző, hogy a dózisokkal párhuzamosan emelkedő átlagértékek ellenére a különbség matematikailag nem igazolható. A tenyészedényes kísérletben csak a provokatívan maaas dózis

ú kezeléseknél mutatott szignifikáns növekedést a növények aluminium koncentrációja. Kukoricánál ez az emelkedés barna erdőtalajon 1-5. kezelésekben meghaladja a 4/1978. (VI.25.) EüM. számú rendeletben (élelmiszer szabvány) megállapított 200 ppm-es határértéket. Lápos réti talajon ez csak az 1. kezelés esetében következik be. A mustár lápos réti talajon az 1-4. kezelésekben, barna erdőtalajon az 1-3. kezelésekben haladta meg ezt az értéket. A szennyvíziszapban mért elemkoncentrációkat összehasonlítottuk a szennyvízelhelyezési szabályzatban megadott értékekkel (9003/1983.(MÉM £.11.) MÉM-EüM-OVH p.441-431). Ez alapján elmondható, hogy a vizsgált szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának várhatóan nem lesz akadálya. s 1.BEVEZETÉS A Balaton vízminősége és a környezetvédelme érdekében rendelet írja elő, hogy a Balaton-parti települések szennyvízét háromfokozatú szennyvíztisztitón kezeljék. A fizikai és biológiai tisztítási fokozat mellett kémiai kezelést kap a szennyvíz. A kezelés során az élővizekre terhelést jelentő P oldhatatlan csapadékká alakul és kiülepszik. A reakció után a tisztított szennyvízben csak igen kis koncentrációban lehet jelen a P (1,8 mg/l). A szennyvíziszapok elhelyezéséről eddig kevés információ áll rendelkezésünkre. Felhasználásukat a nehézfémtartalom vagy az ettől való félelem korlátozza. Többnyire közigazgatásilag "megtűrt" depóhelyekre szállították, ahol koncentráltan jelentkező környezeti szennyezés potenciális forrása. A kérdés tehát környezetszennyezés, vagy mezögazdadsági kihelyezés? Mezőgazdasági felhasználásának ellenzői nemcsak a nehézfémtartalomra, hanem a nagy területű környezetszennyezésre hivatkoznak. Magyarországon a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap kihelyezését mezőgazdasági területekre szigorú szabványok szabályozzák! A mezőgazdasági kultúrák tápanyagigényéhez _ 2.82 -